Egy szakközépiskola és egy kollégium épült fel Afganisztánban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében, a japán kormány anyagi támogatásával.
A tizenkét tantermes iskola és az azt kiegészítő kollégiumi épület a közép-ázsiai ország Baghlan nevű tartományában épült fel, csaknem 160 millió forintnak megfelelő japán kormányzati támogatásnak köszönhetően - hangzott el az oktatási beruházás részleteit ismertető budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön.
Maga az intézmény már létezett, ám az oktatás egy bérelt, romos, gyakorlatilag tető nélküli épületben folyt; innen költözhetnek át március elején, a téli szünet végeztével a 14-20 éves diákok a teljesen felszerelt új létesítménybe, ahol az első tanévben villany- és autószerelés szakokon indul be a képzés több mint 18 tanár és 140 diák részvételével - részletezte Papp László, a segélyszervezet afganisztáni programigazgatója. A programvezető elmondta, az építkezést alapos előkészítő munka előzte meg, melynek során egy afgán szakemberekből álló csapat felmérte a tartomány oktatási helyzetét és a legégetőbb feladatokat. "A helyi szakértők arra jutottak, hogy a tartományban a 14-25 év közötti fiatal felnőttek munkaerő-piaci helyzete a legaggasztóbb, és hogy az általános és felsőoktatás között, a szakképzési szinten mutatkozik a legnagyobb kapacitáshiány. A magyar külügyminisztérium támogatásával megvalósult előkészítő munka eredményével, egy európai szinten is színvonalas tanulmánnyal felkerestük a kabuli japán nagykövetséget, amellyel már korábban is voltak kisebb közös projektjeink. A nagykövetség elfogadta a terveket, és a japán kormánytól megkaptuk a szükséges pénzügyi támogatást" - idézte fel a beruházás előtörténetét Papp László. MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
