Egy szakközépiskola és egy kollégium épült fel Afganisztánban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében, a japán kormány anyagi támogatásával.
A tizenkét tantermes iskola és az azt kiegészítő kollégiumi épület a közép-ázsiai ország Baghlan nevű tartományában épült fel, csaknem 160 millió forintnak megfelelő japán kormányzati támogatásnak köszönhetően - hangzott el az oktatási beruházás részleteit ismertető budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön.
Maga az intézmény már létezett, ám az oktatás egy bérelt, romos, gyakorlatilag tető nélküli épületben folyt; innen költözhetnek át március elején, a téli szünet végeztével a 14-20 éves diákok a teljesen felszerelt új létesítménybe, ahol az első tanévben villany- és autószerelés szakokon indul be a képzés több mint 18 tanár és 140 diák részvételével - részletezte Papp László, a segélyszervezet afganisztáni programigazgatója.
A programvezető elmondta, az építkezést alapos előkészítő munka előzte meg, melynek során egy afgán szakemberekből álló csapat felmérte a tartomány oktatási helyzetét és a legégetőbb feladatokat. "A helyi szakértők arra jutottak, hogy a tartományban a 14-25 év közötti fiatal felnőttek munkaerő-piaci helyzete a legaggasztóbb, és hogy az általános és felsőoktatás között, a szakképzési szinten mutatkozik a legnagyobb kapacitáshiány. A magyar külügyminisztérium támogatásával megvalósult előkészítő munka eredményével, egy európai szinten is színvonalas tanulmánnyal felkerestük a kabuli japán nagykövetséget, amellyel már korábban is voltak kisebb közös projektjeink. A nagykövetség elfogadta a terveket, és a japán kormánytól megkaptuk a szükséges pénzügyi támogatást" - idézte fel a beruházás előtörténetét Papp László.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
