Egy szakközépiskola és egy kollégium épült fel Afganisztánban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében, a japán kormány anyagi támogatásával.
A tizenkét tantermes iskola és az azt kiegészítő kollégiumi épület a közép-ázsiai ország Baghlan nevű tartományában épült fel, csaknem 160 millió forintnak megfelelő japán kormányzati támogatásnak köszönhetően - hangzott el az oktatási beruházás részleteit ismertető budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön.
Maga az intézmény már létezett, ám az oktatás egy bérelt, romos, gyakorlatilag tető nélküli épületben folyt; innen költözhetnek át március elején, a téli szünet végeztével a 14-20 éves diákok a teljesen felszerelt új létesítménybe, ahol az első tanévben villany- és autószerelés szakokon indul be a képzés több mint 18 tanár és 140 diák részvételével - részletezte Papp László, a segélyszervezet afganisztáni programigazgatója.
A programvezető elmondta, az építkezést alapos előkészítő munka előzte meg, melynek során egy afgán szakemberekből álló csapat felmérte a tartomány oktatási helyzetét és a legégetőbb feladatokat. "A helyi szakértők arra jutottak, hogy a tartományban a 14-25 év közötti fiatal felnőttek munkaerő-piaci helyzete a legaggasztóbb, és hogy az általános és felsőoktatás között, a szakképzési szinten mutatkozik a legnagyobb kapacitáshiány. A magyar külügyminisztérium támogatásával megvalósult előkészítő munka eredményével, egy európai szinten is színvonalas tanulmánnyal felkerestük a kabuli japán nagykövetséget, amellyel már korábban is voltak kisebb közös projektjeink. A nagykövetség elfogadta a terveket, és a japán kormánytól megkaptuk a szükséges pénzügyi támogatást" - idézte fel a beruházás előtörténetét Papp László.
MTI
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
