Egy szakközépiskola és egy kollégium épült fel Afganisztánban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében, a japán kormány anyagi támogatásával.
A tizenkét tantermes iskola és az azt kiegészítő kollégiumi épület a közép-ázsiai ország Baghlan nevű tartományában épült fel, csaknem 160 millió forintnak megfelelő japán kormányzati támogatásnak köszönhetően - hangzott el az oktatási beruházás részleteit ismertető budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön.
Maga az intézmény már létezett, ám az oktatás egy bérelt, romos, gyakorlatilag tető nélküli épületben folyt; innen költözhetnek át március elején, a téli szünet végeztével a 14-20 éves diákok a teljesen felszerelt új létesítménybe, ahol az első tanévben villany- és autószerelés szakokon indul be a képzés több mint 18 tanár és 140 diák részvételével - részletezte Papp László, a segélyszervezet afganisztáni programigazgatója. A programvezető elmondta, az építkezést alapos előkészítő munka előzte meg, melynek során egy afgán szakemberekből álló csapat felmérte a tartomány oktatási helyzetét és a legégetőbb feladatokat. "A helyi szakértők arra jutottak, hogy a tartományban a 14-25 év közötti fiatal felnőttek munkaerő-piaci helyzete a legaggasztóbb, és hogy az általános és felsőoktatás között, a szakképzési szinten mutatkozik a legnagyobb kapacitáshiány. A magyar külügyminisztérium támogatásával megvalósult előkészítő munka eredményével, egy európai szinten is színvonalas tanulmánnyal felkerestük a kabuli japán nagykövetséget, amellyel már korábban is voltak kisebb közös projektjeink. A nagykövetség elfogadta a terveket, és a japán kormánytól megkaptuk a szükséges pénzügyi támogatást" - idézte fel a beruházás előtörténetét Papp László. MTIA diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
