Tévedés, hogy fokozódik az iskolai erőszak?

Ha az iskolai házirend nem csak formalitás lenne, hanem a diákok, pedagógusok, intézmény és család kapcsolatának egyértelmű, jogszabályokhoz és az élethez igazodó szabályzata, segítséget jelentene az iskolai agresszió visszaszorításában – hangoztatta Bíró Endre közoktatási jogi szakértő egy paksi konferencián.

  • Eduline
A Jogismeret Alapítvány szakmai vezetője azt mondta, az iskolai agresszió nem nőtt, csak a sajtó nagyítja fel azáltal, hogy beszámol az ilyen esetekről, és napirenden tartja azokat. Ezt támasztja alá szerinte az, hogy az ismertté vált, gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma évek óta nem nő.

A hosszú ideje fennálló probléma a szakember szerint az, hogy a házirend nem biztosítja, hogy megfelelő jogkövetkezmények kövessék az ilyen eseteket. Bíró Endre szerint jogsérelmi jelzőrendszerre van szükség annak érdekében, hogy ne maradjanak következmény nélküliek a sérelmek.

Titokban maradnak a verekedések?

"Ma a jogellenességek sok esetben látensek maradnak. Ha egy erősebb gyerek elveszi a másik uzsonnáját, első lépésként fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez más, mint a huncutság, a bátorság, azaz fel kell mutatni a jogellenességet. Ha ez nem történik meg és ismétlődnek a látens jogsértések, abból jönnek létre a végletes, tragikus események. Nem előzmények nélkül ömlik a nyakunkba az agresszió” – mutatott rá.

Mint mondta, ezért fontos, hogy a házirendbe olyan módszereket, technikákat építsenek be, amelyek segítségével módja van jelezni az érintetteknek, ha jogsértés érte őket. Meg kell határozni a következményeket is. Fontos, hogy ne csak büntetést, hanem más megoldási lehetőségeket – helyreállító, feldolgozó jellegű jogkövetkezményeket – is kínáljon a házirend. Az iskola világában ennek alig látjuk nyomát - vélekedett a közoktatási jogi szakértő a Házirend-módosítással az iskolai agresszió ellen című konferencián.

A tanácskozást a paksi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezte egy iskolai kudarcok kezelését célzó kétéves program zárásaként. Borbás László, a szolgálat vezetője elmondta, hogy tapasztalataik szerint az iskolai kudarcok szoros összefüggésben vannak a magatartási problémákkal, az agresszióval. Az ilyen helyzeteket nehezen tudja kezelni a pedagógus, a szociális munkás, az iskola és a gyermekvédelmi rendszer is. A probléma mellett azonban nem mehetnek el, mert az oktatási intézménynek jeleznie kell, a gyermekjóléti szolgálatnak pedig reagálni kell az ilyen esetekre. A konferenciát azért rendezték, hogy a pedagógusokat megfelelő információkkal lássák el és felkészültebbé tegyék az ilyen helyzetekre.

Borbás László kiemelte, hogy szükség van arra, hogy az intézmények a házirendet a jogszabályi változásokhoz és az élet kihívásaihoz igazítsák, és azt a mindenki – a szülők, gyerekek, pedagógusok – ismerje és használja.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.