Tévedés, hogy fokozódik az iskolai erőszak?

Ha az iskolai házirend nem csak formalitás lenne, hanem a diákok, pedagógusok, intézmény és család kapcsolatának egyértelmű, jogszabályokhoz és az élethez igazodó szabályzata, segítséget jelentene az iskolai agresszió visszaszorításában – hangoztatta Bíró Endre közoktatási jogi szakértő egy paksi konferencián.

  • Eduline
A Jogismeret Alapítvány szakmai vezetője azt mondta, az iskolai agresszió nem nőtt, csak a sajtó nagyítja fel azáltal, hogy beszámol az ilyen esetekről, és napirenden tartja azokat. Ezt támasztja alá szerinte az, hogy az ismertté vált, gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma évek óta nem nő.

A hosszú ideje fennálló probléma a szakember szerint az, hogy a házirend nem biztosítja, hogy megfelelő jogkövetkezmények kövessék az ilyen eseteket. Bíró Endre szerint jogsérelmi jelzőrendszerre van szükség annak érdekében, hogy ne maradjanak következmény nélküliek a sérelmek.

Titokban maradnak a verekedések?

"Ma a jogellenességek sok esetben látensek maradnak. Ha egy erősebb gyerek elveszi a másik uzsonnáját, első lépésként fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez más, mint a huncutság, a bátorság, azaz fel kell mutatni a jogellenességet. Ha ez nem történik meg és ismétlődnek a látens jogsértések, abból jönnek létre a végletes, tragikus események. Nem előzmények nélkül ömlik a nyakunkba az agresszió” – mutatott rá.

Mint mondta, ezért fontos, hogy a házirendbe olyan módszereket, technikákat építsenek be, amelyek segítségével módja van jelezni az érintetteknek, ha jogsértés érte őket. Meg kell határozni a következményeket is. Fontos, hogy ne csak büntetést, hanem más megoldási lehetőségeket – helyreállító, feldolgozó jellegű jogkövetkezményeket – is kínáljon a házirend. Az iskola világában ennek alig látjuk nyomát - vélekedett a közoktatási jogi szakértő a Házirend-módosítással az iskolai agresszió ellen című konferencián.

A tanácskozást a paksi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezte egy iskolai kudarcok kezelését célzó kétéves program zárásaként. Borbás László, a szolgálat vezetője elmondta, hogy tapasztalataik szerint az iskolai kudarcok szoros összefüggésben vannak a magatartási problémákkal, az agresszióval. Az ilyen helyzeteket nehezen tudja kezelni a pedagógus, a szociális munkás, az iskola és a gyermekvédelmi rendszer is. A probléma mellett azonban nem mehetnek el, mert az oktatási intézménynek jeleznie kell, a gyermekjóléti szolgálatnak pedig reagálni kell az ilyen esetekre. A konferenciát azért rendezték, hogy a pedagógusokat megfelelő információkkal lássák el és felkészültebbé tegyék az ilyen helyzetekre.

Borbás László kiemelte, hogy szükség van arra, hogy az intézmények a házirendet a jogszabályi változásokhoz és az élet kihívásaihoz igazítsák, és azt a mindenki – a szülők, gyerekek, pedagógusok – ismerje és használja.

MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.