Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Jogismeret Alapítvány szakmai vezetője azt mondta,
, csak a sajtó nagyítja fel azáltal, hogy beszámol az ilyen esetekről, és napirenden tartja azokat. Ezt támasztja alá szerinte az, hogy az ismertté vált, gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma évek óta nem nő.
A hosszú ideje fennálló probléma a szakember szerint az, hogy a házirend nem biztosítja, hogy
megfelelő jogkövetkezmények kövessék az ilyen eseteket
. Bíró Endre szerint jogsérelmi jelzőrendszerre van szükség annak érdekében, hogy ne maradjanak következmény nélküliek a sérelmek.
Titokban maradnak a verekedések?
"Ma a jogellenességek sok esetben látensek maradnak. Ha egy erősebb gyerek elveszi a másik uzsonnáját, első lépésként fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez más, mint a huncutság, a bátorság, azaz fel kell mutatni a jogellenességet. Ha ez nem történik meg és ismétlődnek a látens jogsértések, abból jönnek létre a végletes, tragikus események.
Nem előzmények nélkül ömlik a nyakunkba az agresszió
” – mutatott rá.
Mint mondta, ezért fontos, hogy a házirendbe olyan módszereket, technikákat építsenek be, amelyek segítségével módja van jelezni az érintetteknek, ha jogsértés érte őket. Meg kell határozni a következményeket is. Fontos, hogy ne csak büntetést, hanem más megoldási lehetőségeket – helyreállító, feldolgozó jellegű jogkövetkezményeket – is kínáljon a házirend. Az iskola világában ennek alig látjuk nyomát - vélekedett a közoktatási jogi szakértő a Házirend-módosítással az iskolai agresszió ellen című konferencián.
A tanácskozást a paksi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezte egy iskolai kudarcok kezelését célzó kétéves program zárásaként. Borbás László, a szolgálat vezetője elmondta, hogy tapasztalataik szerint az iskolai kudarcok szoros összefüggésben vannak a magatartási problémákkal, az agresszióval. Az ilyen helyzeteket nehezen tudja kezelni a pedagógus, a szociális munkás, az iskola és a gyermekvédelmi rendszer is. A probléma mellett azonban nem mehetnek el, mert az oktatási intézménynek jeleznie kell, a gyermekjóléti szolgálatnak pedig reagálni kell az ilyen esetekre. A konferenciát azért rendezték, hogy a pedagógusokat megfelelő információkkal lássák el és felkészültebbé tegyék az ilyen helyzetekre.
Borbás László kiemelte, hogy szükség van arra, hogy az intézmények a házirendet a jogszabályi változásokhoz és az élet kihívásaihoz igazítsák, és azt a mindenki – a szülők, gyerekek, pedagógusok – ismerje és használja.
MTI
