Külföldre menekülnek a magyar diákok?

Az egri diákok több mint fele azt tervezi, hogy egy ideig valamelyik uniós országban dolgozna, és az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik az országon belül más településre szeretnének menni tanulni vagy dolgozni - derül ki a legfrissebb ifjúságkutatási beszámolóból.

  • Eduline
Az egri önkormányzat megbízásából készült kutatást a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet készítette. Hasonló felmérést 2005-ben végeztek a hevesi megyeszékhelyen, hogy annak alapján készítsék el az ifjúsági koncepciót, majd a cselekvési tervet. A mostani adatgyűjtést októberben és novemberben végezték, a kérdőívet 3742, 9-14. évfolyamos diák töltötte ki, 3319 tanuló válaszai voltak értékelhetőek. A megkérdezettek az összes diák egyharmadát teszik ki.

A kutatóintézet az egyik legfontosabb tapasztalatként említi, hogy a korábbi évekhez képest alapvetően megváltozott a fiatalok demokráciához való viszonya, kapcsolatrendszere és infokommunikációs technikája. Legfontosabb kommunikációs eszközeik a közösségi portálok és a közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek, a számítógép, illetve az internet előtt eltöltött idő a leggyakoribb szabadidős tevékenységükké lépett elő.

Külföldön dolgoznának az egri diákok
Stiller Ákos

Nagy érdektelenséget mértek a fiatalok körében a közélettel kapcsolatosan, ez egyaránt igaz a kulturális-művelődési szféra által nyújtott lehetőségekre és a gazdaságot, politikát meghatározó eseményekre.

Jelentősen átalakult a demokráciáról alkotott ifjúsági kép - a pártoktól elforduló, tekintélyelvű hatalomtechnikák irányába. A kutatás eredménye szerint a "részben radikalizálódó vélemények igen sajátos képet mutatnak, melyben az erőszak is helyet kaphat, mint a konfliktusok megoldási módja". A kutatás arra is kitér, hogy az egri fiatalok többsége fontosabbnak tartja a megfelelő anyagi hátteret és a gazdagságot, mint a szabadidőt, a diákok kétharmada inkább a több pénzt választaná.

Ugyanakkor a 2005-ös adatokkal összevetve az életkörülmények romlása, az ifjúsági szegénység növekedése tapasztalható. A  felmérés szerint például a munkanélküliség már minden negyedik fiatalt vagy családját érinti.

MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.