Az egri diákok több mint fele azt tervezi, hogy egy ideig valamelyik uniós országban dolgozna, és az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik az országon belül más településre szeretnének menni tanulni vagy dolgozni - derül ki a legfrissebb ifjúságkutatási beszámolóból.
Az egri önkormányzat megbízásából készült kutatást a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet készítette. Hasonló felmérést 2005-ben végeztek a hevesi megyeszékhelyen, hogy annak alapján készítsék el az ifjúsági koncepciót, majd a cselekvési tervet. A mostani adatgyűjtést októberben és novemberben végezték, a kérdőívet 3742, 9-14. évfolyamos diák töltötte ki, 3319 tanuló válaszai voltak értékelhetőek. A megkérdezettek az összes diák egyharmadát teszik ki.
A kutatóintézet az egyik legfontosabb tapasztalatként említi, hogy a korábbi évekhez képest alapvetően megváltozott a fiatalok demokráciához való viszonya, kapcsolatrendszere és infokommunikációs technikája. Legfontosabb kommunikációs eszközeik a
és a
közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek
, a számítógép, illetve az internet előtt eltöltött idő a leggyakoribb szabadidős tevékenységükké lépett elő.
Nagy érdektelenséget mértek a fiatalok körében a közélettel kapcsolatosan, ez egyaránt igaz a kulturális-művelődési szféra által nyújtott lehetőségekre és a gazdaságot, politikát meghatározó eseményekre.
Jelentősen átalakult a demokráciáról alkotott ifjúsági kép - a pártoktól elforduló, tekintélyelvű hatalomtechnikák irányába. A kutatás eredménye szerint a "részben radikalizálódó vélemények igen sajátos képet mutatnak, melyben az erőszak is helyet kaphat, mint a konfliktusok megoldási módja". A kutatás arra is kitér, hogy az egri fiatalok többsége fontosabbnak tartja a megfelelő anyagi hátteret és a gazdagságot, mint a szabadidőt, a diákok kétharmada inkább a több pénzt választaná.
Ugyanakkor a 2005-ös adatokkal összevetve az életkörülmények romlása, az ifjúsági szegénység növekedése tapasztalható. A felmérés szerint például a munkanélküliség már minden negyedik fiatalt vagy családját érinti.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
