Külföldre menekülnek a magyar diákok?

Az egri diákok több mint fele azt tervezi, hogy egy ideig valamelyik uniós országban dolgozna, és az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik az országon belül más településre szeretnének menni tanulni vagy dolgozni - derül ki a legfrissebb ifjúságkutatási beszámolóból.

  • Eduline
Az egri önkormányzat megbízásából készült kutatást a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet készítette. Hasonló felmérést 2005-ben végeztek a hevesi megyeszékhelyen, hogy annak alapján készítsék el az ifjúsági koncepciót, majd a cselekvési tervet. A mostani adatgyűjtést októberben és novemberben végezték, a kérdőívet 3742, 9-14. évfolyamos diák töltötte ki, 3319 tanuló válaszai voltak értékelhetőek. A megkérdezettek az összes diák egyharmadát teszik ki.

A kutatóintézet az egyik legfontosabb tapasztalatként említi, hogy a korábbi évekhez képest alapvetően megváltozott a fiatalok demokráciához való viszonya, kapcsolatrendszere és infokommunikációs technikája. Legfontosabb kommunikációs eszközeik a közösségi portálok és a közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek, a számítógép, illetve az internet előtt eltöltött idő a leggyakoribb szabadidős tevékenységükké lépett elő.

Külföldön dolgoznának az egri diákok
Stiller Ákos

Nagy érdektelenséget mértek a fiatalok körében a közélettel kapcsolatosan, ez egyaránt igaz a kulturális-művelődési szféra által nyújtott lehetőségekre és a gazdaságot, politikát meghatározó eseményekre.

Jelentősen átalakult a demokráciáról alkotott ifjúsági kép - a pártoktól elforduló, tekintélyelvű hatalomtechnikák irányába. A kutatás eredménye szerint a "részben radikalizálódó vélemények igen sajátos képet mutatnak, melyben az erőszak is helyet kaphat, mint a konfliktusok megoldási módja". A kutatás arra is kitér, hogy az egri fiatalok többsége fontosabbnak tartja a megfelelő anyagi hátteret és a gazdagságot, mint a szabadidőt, a diákok kétharmada inkább a több pénzt választaná.

Ugyanakkor a 2005-ös adatokkal összevetve az életkörülmények romlása, az ifjúsági szegénység növekedése tapasztalható. A  felmérés szerint például a munkanélküliség már minden negyedik fiatalt vagy családját érinti.

MTI
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.