Gyakrabban büntetik meg az iskolában a homoszexuális diákokat

A különféle kihágást elkövető diákok közül nagyobb valószínűséggel büntetik meg azokat, akikről úgy tudják, hogy homoszexuális vonzódásuk vagy kapcsolatuk lehet - állapították meg amerikai kutatók.

  • Eduline

A Yale Egyetem munkatársainak tanulmánya - amelyben 15 ezer diák adatait dolgozták fel - hétfőn jelent meg a Pediatrics című szakfolyóirat online kiadásában. A kutatók úgy találták, hogy a leszbikus, meleg vagy biszexuális fiatalokat ugyanannyi kihágásért gyakrabban rúgták ki az iskolájukból, többször állították meg őket a rendőrök, és felnőttként nagyobb valószínűséggel ítélte el őket bíróság. 

 

Adatgyűjtésükbe a Yale kutatói 15 ezer diákot vontak be, akik az 1994-1995-ös tanévben a 7-12. évfolyamba jártak iskolájukban. Az interjúkat a kamaszok otthonában folytatták le, ahol az anonimitást lehetővé téve a válaszokat egy számítógép adatbázisába vihették be közvetlenül a megkérdezettek. Hét év elteltével újra felvették a kapcsolatot a résztvevőkkel, és megkérdezték őket az első felmérés óta lezajlott eseményekről.

 

Nem heteroszexuálisnak azokat a fiatalokat tekintették a kutatás szempontjából, akik saját bevallásuk szerint vonzódtak a saját nemükhöz, kapcsolatuk volt saját nemükhöz tartozóval, vagy leszbikusként, melegként, illetve biszexuálisként azonosították magukat. A felmérés elemzésekor kiderült, hogy hasonló súlyú kihágásért vagy helytelen viselkedésért a heteroszexuális diákok 7 százalékát csapták ki az iskolából, míg a nem heteroszexuálisok 10 százalékát. Az első csoportba sorolt fiatalok 21 százalékát állította meg rendőr, míg a második csoportban lévők 26 százalékát.

 

MTI 
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.