Tizenkilenc millió forinttal több maradna évente az államkasszában, ha több roma fiatal érettségizne le, és tanulna tovább - olvasható a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) november 30-án megrendezett műhelykonferenciájának közleményében.
A FROKK műhelykonferenciája arra kereste a választ, hogyan lehetne javítani a roma fiatalok iskolázottságának szintjén, hogy minél többen eljussanak az érettségiig. Bár a roma fiatalok nagy többségben befejezik az általános iskolát, és beiratkoznak a középiskolába is, érettségit szerezni már kevesen képesek. A helyzet kezelésében fontos az intézmények szerepe a diákokat segítő és támogató
kapcsolatban - fogalmaz a FROKK közleményében.
A kutatók számításai szerint az a befektetés, amely lehetővé teszi, hogy egy roma fiatal
szerezzen, jelentős hosszú távú haszonnal jár a költségvetés számára is: mintegy 19 millió forinttal javulna az állam költségvetési egyenlege, ha a roma diákok nem az általános iskolával fejezné be a tanulmányait.
Balogh Tímea, a FROKK oktatásszervezője szerint jó megoldás és egyben befektetés is a romákat középiskolai szinten segítő ösztöndíjrendszer, ugyanakkor fontos a személyes kapcsolat és a komplex, egész életutat végigkísérő foglalkozás is. Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa elmondta: a 2006-ban készült romákat segítő ösztöndíjrendszert vizsgáló kutatás rámutatott, hogy pont a legrászorultabbak hullottak ki ebből a szociális hálóból. Vannak ugyanis családok, amelyek az ösztöndíjat szociális segélynek tekintik, és alapvető szükségleteikre fordítják.
Állást foglalt a témában Földi Rita pszichológus, a Budapesti Károli Református Egyetem oktatója is, aki elmondta: a tanulási motivációt kisgyermekkorban kell kialakítani, a középiskolában már késő. Éppen ezért kidolgoztak egy
mentorálási programot, amely átfogó módon kezeli a romaoktatást: a hetedik és nyolcadik osztályosokat kíséri a középiskoláig, hogy érettségit szerezhessenek.
Edupress
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
