"Beiratkoznak a középiskolába, de érettségit kevesen szereznek"

Tizenkilenc millió forinttal több maradna évente az államkasszában, ha több roma fiatal érettségizne le, és tanulna tovább - olvasható a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) november 30-án megrendezett műhelykonferenciájának közleményében.

  • Edupress
A FROKK műhelykonferenciája arra kereste a választ, hogyan lehetne javítani a roma fiatalok iskolázottságának szintjén, hogy minél többen eljussanak az érettségiig. Bár a roma fiatalok nagy többségben befejezik az általános iskolát, és beiratkoznak a középiskolába is, érettségit szerezni már kevesen képesek. A helyzet kezelésében fontos az intézmények szerepe a diákokat segítő és támogató ösztöndíjakkal kapcsolatban - fogalmaz a FROKK közleményében.

A kutatók számításai szerint az a befektetés, amely lehetővé teszi, hogy egy roma fiatal érettségit szerezzen, jelentős hosszú távú haszonnal jár a költségvetés számára is: mintegy 19 millió forinttal javulna az állam költségvetési egyenlege, ha a roma diákok nem az általános iskolával fejezné be a tanulmányait.

Balogh Tímea, a FROKK oktatásszervezője szerint jó megoldás és egyben befektetés is a romákat középiskolai szinten segítő ösztöndíjrendszer, ugyanakkor fontos a személyes kapcsolat és a komplex, egész életutat végigkísérő foglalkozás is. Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa elmondta: a 2006-ban készült romákat segítő ösztöndíjrendszert vizsgáló kutatás rámutatott, hogy pont a legrászorultabbak hullottak ki ebből a szociális hálóból. Vannak ugyanis családok, amelyek az ösztöndíjat szociális segélynek tekintik, és alapvető szükségleteikre fordítják.

Állást foglalt a témában Földi Rita pszichológus, a Budapesti Károli Református Egyetem oktatója is, aki elmondta: a tanulási motivációt kisgyermekkorban kell kialakítani, a középiskolában már késő. Éppen ezért kidolgoztak egy tehetséggondozó mentorálási programot, amely átfogó módon kezeli a romaoktatást: a hetedik és nyolcadik osztályosokat kíséri a középiskoláig, hogy érettségit szerezhessenek.

Edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.