A FROKK műhelykonferenciája arra kereste a választ, hogyan lehetne javítani a roma fiatalok iskolázottságának szintjén, hogy minél többen eljussanak az érettségiig. Bár a roma fiatalok nagy többségben befejezik az általános iskolát, és beiratkoznak a középiskolába is, érettségit szerezni már kevesen képesek. A helyzet kezelésében fontos az intézmények szerepe a diákokat segítő és támogató
ösztöndíjakkal kapcsolatban - fogalmaz a FROKK közleményében.
A kutatók számításai szerint az a befektetés, amely lehetővé teszi, hogy egy roma fiatal
érettségit szerezzen, jelentős hosszú távú haszonnal jár a költségvetés számára is: mintegy 19 millió forinttal javulna az állam költségvetési egyenlege, ha a roma diákok nem az általános iskolával fejezné be a tanulmányait.
Balogh Tímea, a FROKK oktatásszervezője szerint jó megoldás és egyben befektetés is a romákat középiskolai szinten segítő ösztöndíjrendszer, ugyanakkor fontos a személyes kapcsolat és a komplex, egész életutat végigkísérő foglalkozás is. Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa elmondta: a 2006-ban készült romákat segítő ösztöndíjrendszert vizsgáló kutatás rámutatott, hogy pont a legrászorultabbak hullottak ki ebből a szociális hálóból. Vannak ugyanis családok, amelyek az ösztöndíjat szociális segélynek tekintik, és alapvető szükségleteikre fordítják.
Állást foglalt a témában Földi Rita pszichológus, a Budapesti Károli Református Egyetem oktatója is, aki elmondta: a tanulási motivációt kisgyermekkorban kell kialakítani, a középiskolában már késő. Éppen ezért kidolgoztak egy
tehetséggondozó mentorálási programot, amely átfogó módon kezeli a romaoktatást: a hetedik és nyolcadik osztályosokat kíséri a középiskoláig, hogy érettségit szerezhessenek.
Edupress
