Mégis bevezetik az egész napos iskolát?

A kisiskolák és intézményi társulások segítésére, az érettségik lebonyolítására és az egész napos iskolák számára kezdeményez többletforrások elkülönítését - összesen több mint 1,7 milliárd forint értékben - az Országgyűlés oktatási bizottsága három, a 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz szerdán benyújtott módosító javaslatában.

  • Eduline

Pluszpénzt adna a fideszes Pokorni Zoltán által vezetett testület az érettségi és a szakmai vizsgák lebonyolítására; a javaslat indoklása szerint az ezek lebonyolításának támogatására a fenntartóknak szánt összeg kötött csökkentése, illetve kötött felhasználásának megszüntetése veszélyeztetné a vizsgák lebonyolítását.

 

A másik módosító indítvánnyal a bizottság 700 millió forintot biztosítana a kisiskolák és intézményi társulások támogatására. A pluszforrás az érintett általános iskolában az oktatás megszervezésének költségeire, az 1-4. évfolyamos általános iskolai tanulók számára fejlesztő beavatkozások, szakmai-pedagógiai szolgáltatások, szak- és pályaorientációs szolgáltatások megvalósítására továbbá az érintett általános iskola működési költségeire, felújítására, rekonstrukciójára, szakmai- és taneszköz beszerzésére lenne felhasználható.

330 millióval támogatnák az egész napos iskolai modell bevezetését

Emellett 300 millió forinttal támogatná a szakbizottság az egész napos iskolai programokat. Az egész napos iskola támogatásáról szóló módosító javaslat indoklásában az olvasható, hogy ezen oktatási forma a több idő, a rugalmasabb iskolaszervezés lehetőségével segíti a nevelési célok hatékonyabb megvalósítását, több lehetőséget kínál a differenciált fejlesztésre, keretet biztosít a közösségépítésre. Különösen előnyös lehet az egész napos iskola azon intézmények esetében, ahol a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya magas - írják.

 

A kért támogatás célja a már működő programok támogatása, jó gyakorlatok terjesztése, az egész napos iskolai modell bevezetésének ösztönzése. A már működő programok esetében a támogatás az 1-4. évfolyamon, újonnan induló fejlesztések esetében pedig felmenő rendszerben lenne felhasználható.

MTI

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.