Ilyen lesz az idei téli szünet

Tizenkét napos lesz az idei téli szünet: utoljára 2010. december 21-én, kedden kell iskolába menni, az első tanítási nap pedig 2011. január 3-a, hétfő lesz.

  • Eduline

Vagyis ugyanolyan hosszú lesz a téli szünet, mint az előző tanévben, akkor szintén tizenkét napig pihenhettek otthon a tanárok és diákok. A 2008/2009-es tanévben viszont három nappal hosszabb volt a karácsonyi vakáció, az első tanítási nap január 5-e volt.

Utolsó tanítási nap2010. december 21., kedd
Első tanítási nap2011. január 3., hétfő
A 2010/2011-es tanév első félévének utolsó tanítási napja2011. január 14., péntek
A 2010/2011-es tanév első félévi bizonyítvány kiosztásának határideje2011. január 21., péntek

A diákoknak gyorsan vissza kell majd rázódniuk a tanulásba, januárban ugyanis már csak tizenegy napjuk lesz felkészülni a témazárókra, na meg a félévi jegyeket eldöntő feleltetésekre – az első félév utolsó tanítási napja január 14-e, a bizonyítványt legkésőbb január 21-ig minden tanuló megkapja.

A közoktatási törvény szerint a szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

A 2010/2011-es tanévről itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.