Hogyan nevelhetnek tehetséges diákokat az iskolák?

Mi a tehetség? Vajon valóban utat talál-e magának, ahogy mondják, vagy szükség van a gondozására? Mit tehet ennek érdekében a gyerek, a szülő és a pedagógus? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ a Tehetséges gyerekek című könyv, amelyben az Egyesült Államokban dolgozó Csíkszentmihályi Mihály kamaszok körében végzett kutatási eredményeit foglalta össze.

  • Eduline

"Várjanak el sokat a szülők a gyerekeiktől, de fontos a támogató háttér is! Ha mindkettő jelen van, a gyerekek kinyílnak, mint a virágok. Ha csak az elvárás van jelen, az iskola ugyan jól megy, ám a gyerek élete nem jól halad. Ha meg csak támogatás van elvárás nélkül, lehet, hogy a gyerek boldog, de nincs belső motivációja" - fogalmazott a kaliforniai Clermontban élő 76 éves tudós, aki kötete magyar nyelvű kiadásának megjelenése alkalmából internetes videokapcsolat segítségével szólalt meg a napokban egy Kossuth Klub-beli rendezvényen.

 

A könyv a Flow az iskolában alcímet kapta. Csíkszentmihályi neve az elmúlt évtizedekben szorosan összeforrt a flow fogalmával, az ezzel kapcsolatos kutatásain keresztül. "Flow-állapotot akkor él át az ember - írja a Tehetséges gyerekekben -, amikor valamilyen tevékenységbe úgy belefeledkezik, hogy nem érzékeli az idő múlását, nem érez fáradságot, és minden mással megszűnik a kapcsolat, csak magával a tevékenységgel van elfoglalva".

 

"Az állapot feltétele, hogy a tevékenységnek világos legyen a célja, és gyors, egyértelmű visszajelzéssel járjon. Az iskolában azonban sokszor nincsenek világos célok és jó darabig eltart, amíg kiderülhet, hogy mennyire jó egy gyerek abban, amit csinál" - mutatott rá a szakember. A szerző szerint a flow kapcsolatban van a tehetség fejlesztésével, mert flow-élmény rendszerint akkor tud kialakulni, amikor az ember olyan feladattal áll szemben, amely éppen megfelel a képességeinek, vagy csak kevéssel kíván többet.
Diákolimpikonok: hogyan bontakozhat ki leginkább a tehetségük?

Csíkszentmihályi - aki a tehetséget inkább fejlődési folyamatként fogja fel, mint adottságként - kutatócsoportjával kétszáz, különböző tantárgyakban tehetséget mutató, jó körülmények között élő chicagói középiskolás életét követte nyomon a gimnázium első évétől az utolsóig, és azt vizsgálta, vajon egy részük miért képes fejleszteni tehetségét, másik részük pedig miért adja fel. A kérdésre azért kereste a válasz, mert mint leszögezte: az emberi értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a tehetség fejlesztése.

 

A pszichológiaprofesszor három ismérv - a személyes tulajdonságok, a kulturális elvárás, valamint a társadalmi elismerés és támogatás - alapján határozta meg könyvében a tehetséget. Példája szerint egy matematikai tehetségből csak akkor válik matematikus, ha meg tud felelni a tudományág elvárásainak - a matematika nyelvén fejezi ki gondolatait -, és tehetségét elismerik.

 

A tehetség elismerésének és támogatásának jelentőségét a reneszánsz művészet kialakulásával illusztrálta, amely - mint megfogalmazta - "nem annak volt köszönhető, hogy Itáliában akkoriban hirtelen egy genetikai véletlen folytán sok gyerek született kivételes képzőművészeti tehetséggel, hanem annak, hogy rendkívüli támogatásban részesítették a képzőművészetet". A tehetség kibontakoztatásához feltételként a jó családi és iskolai környezet hatására megszerezhető tudást, a megfelelő motivációt és az összpontosításhoz szükséges fegyelmet sorolta fel munkájában.

MTI

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.