Hogyan nevelhetnek tehetséges diákokat az iskolák?

Mi a tehetség? Vajon valóban utat talál-e magának, ahogy mondják, vagy szükség van a gondozására? Mit tehet ennek érdekében a gyerek, a szülő és a pedagógus? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ a Tehetséges gyerekek című könyv, amelyben az Egyesült Államokban dolgozó Csíkszentmihályi Mihály kamaszok körében végzett kutatási eredményeit foglalta össze.

  • Eduline

"Várjanak el sokat a szülők a gyerekeiktől, de fontos a támogató háttér is! Ha mindkettő jelen van, a gyerekek kinyílnak, mint a virágok. Ha csak az elvárás van jelen, az iskola ugyan jól megy, ám a gyerek élete nem jól halad. Ha meg csak támogatás van elvárás nélkül, lehet, hogy a gyerek boldog, de nincs belső motivációja" - fogalmazott a kaliforniai Clermontban élő 76 éves tudós, aki kötete magyar nyelvű kiadásának megjelenése alkalmából internetes videokapcsolat segítségével szólalt meg a napokban egy Kossuth Klub-beli rendezvényen.

 

A könyv a Flow az iskolában alcímet kapta. Csíkszentmihályi neve az elmúlt évtizedekben szorosan összeforrt a flow fogalmával, az ezzel kapcsolatos kutatásain keresztül. "Flow-állapotot akkor él át az ember - írja a Tehetséges gyerekekben -, amikor valamilyen tevékenységbe úgy belefeledkezik, hogy nem érzékeli az idő múlását, nem érez fáradságot, és minden mással megszűnik a kapcsolat, csak magával a tevékenységgel van elfoglalva".

 

"Az állapot feltétele, hogy a tevékenységnek világos legyen a célja, és gyors, egyértelmű visszajelzéssel járjon. Az iskolában azonban sokszor nincsenek világos célok és jó darabig eltart, amíg kiderülhet, hogy mennyire jó egy gyerek abban, amit csinál" - mutatott rá a szakember. A szerző szerint a flow kapcsolatban van a tehetség fejlesztésével, mert flow-élmény rendszerint akkor tud kialakulni, amikor az ember olyan feladattal áll szemben, amely éppen megfelel a képességeinek, vagy csak kevéssel kíván többet.
Diákolimpikonok: hogyan bontakozhat ki leginkább a tehetségük?

Csíkszentmihályi - aki a tehetséget inkább fejlődési folyamatként fogja fel, mint adottságként - kutatócsoportjával kétszáz, különböző tantárgyakban tehetséget mutató, jó körülmények között élő chicagói középiskolás életét követte nyomon a gimnázium első évétől az utolsóig, és azt vizsgálta, vajon egy részük miért képes fejleszteni tehetségét, másik részük pedig miért adja fel. A kérdésre azért kereste a válasz, mert mint leszögezte: az emberi értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a tehetség fejlesztése.

 

A pszichológiaprofesszor három ismérv - a személyes tulajdonságok, a kulturális elvárás, valamint a társadalmi elismerés és támogatás - alapján határozta meg könyvében a tehetséget. Példája szerint egy matematikai tehetségből csak akkor válik matematikus, ha meg tud felelni a tudományág elvárásainak - a matematika nyelvén fejezi ki gondolatait -, és tehetségét elismerik.

 

A tehetség elismerésének és támogatásának jelentőségét a reneszánsz művészet kialakulásával illusztrálta, amely - mint megfogalmazta - "nem annak volt köszönhető, hogy Itáliában akkoriban hirtelen egy genetikai véletlen folytán sok gyerek született kivételes képzőművészeti tehetséggel, hanem annak, hogy rendkívüli támogatásban részesítették a képzőművészetet". A tehetség kibontakoztatásához feltételként a jó családi és iskolai környezet hatására megszerezhető tudást, a megfelelő motivációt és az összpontosításhoz szükséges fegyelmet sorolta fel munkájában.

MTI

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.