PDSZ: Kell a "megfáradt tanároknak" az alkotói szabadság

A tanárok óraszámának csökkentését, az alkotói szabadságot és a középiskolai nulladik évfolyam tervét támogatja, a nyelvek oktatásának szigorítását és a tankönyvek ingyenessé tételét azonban egyelőre nem tartja indokoltnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

  • Eduline
A PDSZ elnöke rámutatott: a pedagógustársadalom a mindenkori költségvetések állandó vesztese volt az utóbbi években, s mindig csak a "maradékelv" alapján finanszírozták a közoktatást. Mendrey László felhívta a figyelmet: jövőre normatívacsökkenés várható az állami, önkormányzati és alapítványi intézményeknél, és némi emelkedés lesz az egyháziaknál. Mindent egybevetve azonban a 2011-es költségvetésben még forráskivonással kell számolni a közoktatásban.

A pedagógus életpályamodell tervezete szerint a különböző vizsgákkal, pályamunkákkal a pedagógusok szakmailag előreléphetnek, s ezáltal differenciálni lehet közöttük. Az, hogy ezt anyagilag is honorálják, jelentős biztonságot ad nekik.

Az elnök utalt arra is, hogy a koncepció nyitva hagyja azt a kérdést, mi lesz azokkal a pályakezdőkkel, akik kétéves gyakornokoskodás után nem felelnek meg az előírt vizsgán. Helyesnek tartja, hogy a tervezet különbséget tesz az 55 év alatti és feletti tanárok között úgy, hogy utóbbiak óraszámát csökkentik. Ezt - mint megjegyezte - szakszervezetük már korábban is követelte. Azt is helyesnek tartotta, hogy a "megfáradt pedagógusoknak" adható legyen nyolc év után alkotói szabadság. Ennek letelte után viszont fontos, hogy egy olyan munkát tegyen az asztalra a pedagógus, amelyből ő is, az iskola, és a fenntartó is profitálhat. A PDSZ régi követelése volt a tanárok heti kötelező óraszámának csökkentése is, ennek megfelel a koncepció 19 tanórás előírása. Ezzel összefüggésben utalt egy korábbi felmérésre, miszerint a tanárok átlagos heti leterheltsége - az általános 40 órával szemben - 51 órát tesz ki.

A közoktatási törvény tervezetének koncepciójával kapcsolatban támogatandónak nevezte azt, hogy 17 éves korig mindenképpen tankötelezettek legyenek a diákok. Ez a korhatár egyúttal az érettségi vizsga értékét növelheti, hiszen azt nem mindenki számára írja elő kötelezően, mivel inkább a szakmunkásképzés időtartamához igazodik, pótlandó a szakembereket - mondta.

Óraszámcsökkentés, nulladik évfolyam és tanári "pihenőév" - a PDSZ támogatja

A középiskolát megelőző nulladik évfolyam tervéről azt mondta: "úgy tűnik, ezzel megszűnik a kötelező beiskolázás rendszere". Jelenleg ez ugyanis úgy működik, hogy akiket sehová nem vettek fel általános iskola után, azok úgynevezett kötelező beiskolázási intézményekbe kerültek. Ezzel viszont alacsony színvonalú, motiválatlan tanulóközösségeket hoztak létre. A nulladik, felzárkóztató évfolyam megszervezése lehetőséget ad arra, hogy megakadályozzák: egy tanuló úgy járjon középiskolába, hogy nem alkalmas rá - fogalmazott.

Megítélése szerint okozhat problémát a tervezet azon elgondolása, hogy a középiskolákban három idegen nyelv kötelező oktatását írják elő, abban az esetben, ha a 9. évfolyamon egyszerre vezetnék be a 2. és a 3. nyelv tanítását.

Mendrey László úgy látja: nem elfogadható, hogy minden általános iskolás tanuló kapjon ingyen tankönyvet, mert azok, akiknek a szüleinél "a családi pótlék nem oszt, nem szoroz", nem kellene, hogy kapjanak térítésmentesen tankönyveket. Kiemelte: maximálni kellene a tankönyvcsomagok árát, akár úgy is, hogy a tankönyvek szabadpiacát megszüntetik.

A szakmai érdekképviseletet adó és etikai kérdésekben állást foglaló pedagóguskamara tervéről azt mondta: ha meg akarja tartani a kormányzat az eddigi szervezeteket, akkor nem érti, miért kell egy újabbat létrehozni. Meglátása szerint a kamara szakmai érdekképviseletre alkalmas, dolgozói érdekképviseletre nem, "de erről még tárgyalni kell" a kormányzattal.

A PDSZ elnöke hozzátette: a két tervezet megtárgyalásához "elvileg még van annyi idő", hogy a szövegek véglegesítésével politikai kurzusokon átívelő, hosszú távú törvények szülessenek. A koncepció megtárgyalása előreláthatóan a kormányzattal december 10. után kezdődik.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné az MTI megkeresésére közölte, "nagyon fájlalják", hogy a koncepciók úgy készültek, hogy kialakításukban a PSZ nem vehetett részt. Mivel információik csak a sajtóból vannak, kizárólag "a kész, az oktatási államtitkárságtól hivatalosan megkapott koncepciót" fogják "szigorúan szakmai alapon elemezni, véleményezni" - tette hozzá.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.