Megállapodást írt alá kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról csütörtökön Budapesten.
A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. Orbán Viktor az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".
A miniszterelnök kiemelte: a tudás és az oktatás nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is: a kormánynak erkölcsi felelőssége van a tekintetben, hogy megtanítsa dolgozni a felnövekvő nemzedéket - hangsúlyozta a kormányfő. Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mindössze 55 százalékos a foglalkoztatottság, miközben az Európai Unióban ugyanez az arány 65, az Egyesült Államokban 75, Kínában pedig 85 százalék. Magyarországnak "ebbe a versenybe be kell szállni" - mondta Orbán Viktor. Az a politika, amely arról győzi meg az embereket, hogy munkanélküliként is lehet boldogulni egy ilyen világgazdasági környezetben, "nemzetrontó, önsorsrontó, erkölcstelen". Orbán Viktor elmondta: tíz év alatt 1 millió munkahely megteremtésével éri el Magyarország az EU 65 százalékos foglalkoztatási szintjét, ugyanakkor 13-15 éves távlatban azt kell célul kitűzni, hogy Magyarország Európa vezető országa legyen ebből a szempontból. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon a 20-25 éves korosztályból a szakképesítés nélküli emberek 75 százaléka munkanélküli, és gyakorlatilag a munkanélküliek többsége semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik. A kormány egymillió munkahely létrehozásával kapcsolatos célja csak akkor teljesülhet, ha a szakképzést megreformálják, és az alacsony tudással, munkakultúrával rendelkezőket is bevonják a munkaerőpiacra. Az átalakításról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás. Az is feladat, hogy növelni kell a szakmunkásképzésben résztvevő arányát, mivel jelenleg a középfokú oktatásban részt vevők mindössze 23 százaléka jár csak szakiskolába, ezt az arányt 35 százalékra szeretnék emelni. A kamara égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályozását gondolják újra, a szakképzés továbbra is állami irányítás alatt marad, azonban nő a kamarák részvétele a gyakorlati képzés területén - mondta el Parragh László. A kamara feladata lesz többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, szintvizsgák szervezése és koordinálása, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasztásban, és abban, hogy a hiányszakmák felé tereljék a diákokat. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen a cégek részvételének ösztönzése, a gyakorlati képzést kamarai garanciavállalással szeretnék megvalósítani - emelte ki az MKIK elnöke. Parragh László ismertette: a kormánnyal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is aláírnak egy-egy megállapodást, utóbbi tartalmazza a részleteket a szakképzési feladatokról.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
