A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. Orbán Viktor az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".
A miniszterelnök kiemelte: a tudás és az oktatás nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is: a kormánynak erkölcsi felelőssége van a tekintetben, hogy megtanítsa dolgozni a felnövekvő nemzedéket - hangsúlyozta a kormányfő. Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mindössze 55 százalékos a foglalkoztatottság, miközben az Európai Unióban ugyanez az arány 65, az Egyesült Államokban 75, Kínában pedig 85 százalék. Magyarországnak "ebbe a versenybe be kell szállni" - mondta Orbán Viktor. Az a politika, amely arról győzi meg az embereket, hogy munkanélküliként is lehet boldogulni egy ilyen világgazdasági környezetben, "nemzetrontó, önsorsrontó, erkölcstelen".
Orbán Viktor elmondta: tíz év alatt 1 millió munkahely megteremtésével éri el Magyarország az EU 65 százalékos foglalkoztatási szintjét, ugyanakkor 13-15 éves távlatban azt kell célul kitűzni, hogy Magyarország Európa vezető országa legyen ebből a szempontból.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon a 20-25 éves korosztályból a szakképesítés nélküli emberek 75 százaléka munkanélküli, és gyakorlatilag a munkanélküliek többsége semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik.
A kormány egymillió munkahely létrehozásával kapcsolatos célja csak akkor teljesülhet, ha a szakképzést megreformálják, és az alacsony tudással, munkakultúrával rendelkezőket is bevonják a munkaerőpiacra. Az átalakításról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás.
Az is feladat, hogy növelni kell a szakmunkásképzésben résztvevő arányát, mivel jelenleg a középfokú oktatásban részt vevők mindössze 23 százaléka jár csak szakiskolába, ezt az arányt 35 százalékra szeretnék emelni. A kamara égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályozását gondolják újra, a szakképzés továbbra is állami irányítás alatt marad, azonban nő a kamarák részvétele a gyakorlati képzés területén - mondta el Parragh László.
A kamara feladata lesz többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, szintvizsgák szervezése és koordinálása, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasztásban, és abban, hogy a hiányszakmák felé tereljék a diákokat. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen a cégek részvételének ösztönzése, a gyakorlati képzést kamarai garanciavállalással szeretnék megvalósítani - emelte ki az MKIK elnöke. Parragh László ismertette: a kormánnyal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is aláírnak egy-egy megállapodást, utóbbi tartalmazza a részleteket a szakképzési feladatokról.
MTI
