Hároméves lesz a szakképzés, 125 képzést alakítanak át

Megállapodást írt alá kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról csütörtökön Budapesten.

  • Eduline

A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. Orbán Viktor az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".

A miniszterelnök kiemelte: a tudás és az oktatás nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is: a kormánynak erkölcsi felelőssége van a tekintetben, hogy megtanítsa dolgozni a felnövekvő nemzedéket - hangsúlyozta a kormányfő. Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mindössze 55 százalékos a foglalkoztatottság, miközben az Európai Unióban ugyanez az arány 65, az Egyesült Államokban 75, Kínában pedig 85 százalék. Magyarországnak "ebbe a versenybe be kell szállni" - mondta Orbán Viktor. Az a politika, amely arról győzi meg az embereket, hogy munkanélküliként is lehet boldogulni egy ilyen világgazdasági környezetben, "nemzetrontó, önsorsrontó, erkölcstelen".

Orbán Viktor elmondta: tíz év alatt 1 millió munkahely megteremtésével éri el Magyarország az EU 65 százalékos foglalkoztatási szintjét, ugyanakkor 13-15 éves távlatban azt kell célul kitűzni, hogy Magyarország Európa vezető országa legyen ebből a szempontból.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon a 20-25 éves korosztályból a szakképesítés nélküli emberek 75 százaléka munkanélküli, és gyakorlatilag a munkanélküliek többsége semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik.

A kormány egymillió munkahely létrehozásával kapcsolatos célja csak akkor teljesülhet, ha a szakképzést megreformálják, és az alacsony tudással, munkakultúrával rendelkezőket is bevonják a munkaerőpiacra. Az átalakításról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás.

Az is feladat, hogy növelni kell a szakmunkásképzésben résztvevő arányát, mivel jelenleg a középfokú oktatásban részt vevők mindössze 23 százaléka jár csak szakiskolába, ezt az arányt 35 százalékra szeretnék emelni. A kamara égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályozását gondolják újra, a szakképzés továbbra is állami irányítás alatt marad, azonban nő a kamarák részvétele a gyakorlati képzés területén - mondta el Parragh László.

A kamara feladata lesz többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, szintvizsgák szervezése és koordinálása, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasztásban, és abban, hogy a hiányszakmák felé tereljék a diákokat. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen a cégek részvételének ösztönzése, a gyakorlati képzést kamarai garanciavállalással szeretnék megvalósítani - emelte ki az MKIK elnöke. Parragh László ismertette: a kormánnyal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is aláírnak egy-egy megállapodást, utóbbi tartalmazza a részleteket a szakképzési feladatokról.

MTI

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.