Nagy bajba kerültek a lógós diákok: tízezreket bukhat a család

Tizenhat diák került bajba igazolatlan hiányzásai miatt Pécsen, szüleik a következő hónaptól nem kapnak családi pótlékot.

  • Eduline
„Pécsen eddig tizenhat határozatot hoztunk a támogatás felfüggesztésére. Összesen negyvenöt olyan tanuló van, akiknek a hiányzása átlépte már az ötvenórás határt, hamarosan az ő ügyükben is döntés születik” – mondta a Dunántúli Naplónak Maulné Tóth Csilla, a városi önkormányzat egészség- és szociálpolitikai osztályának vezetője.

Mohácson és Komlón még nem hozott ilyen határozatot az önkormányzat, ám ez csak idő kérdése, mivel mindkét városban vannak olyan tanulók, akiknek az igazolatlan hiányzása meghaladta a jogszabályban előírt felső mértéket, de számuk egyelőre nem jelentős.

A felfüggesztett családi pótlékot (amelynek összege havi 12200 és 17000 forint között alakul gyermekenként, számuktól és attól függően, hogy teljes vagy csonka családban élnek), az államkincstárnál vezetett számlán gyűjtik. Abban az esetben, ha a tanuló részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (ez a család vagyoni helyzetétől függően akkor jár, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 125 százalékát), akkor a családi pótlékot az eseti gondnok természetbeni támogatásra fordíthatja, és a legszükségesebb kiadásokat fedezhetik belőle.

Akiknek nem jár gyermekvédelmi támogatás, azok csak a felfüggesztés felülvizsgálatát és eltörlését követően juthatnak hozzá a visszatartott összeghez, mégpedig annyi részletben, ahány hónapig nem kapták meg a pénzt. Mindkét esetben elrendelik ugyanakkor a gyermekek védelembe vételét, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy mind a szülőknek, mind a tanulóknak kötelező magatartási szabályokat írnak elő, amelyek célja ebben az esetben természetesen a rendszeres iskolába járás elérése. Ezek megszegése végső soron a gyermekek családból való kiemelésével is járhat.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.