Eltűntek a magyar diákok a szlovákiai iskolákból

Szinte egyáltalán nincsenek magyar csoportok a dél-szlovákiai Szenci (Senec) járás óvodáiban, megszűntek a magyar foglalkozások - írja csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap.

  • Eduline
A lap összeállításából kiderül, hogy tíz évvel ezelőtt a szenci járásban az általános iskolai elsősök csaknem húsz százaléka járt magyar iskolába, ma már ez az arány nem éri el a tizenegy és fél százalékot. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a negyven-ötven százalékban magyarok által lakott Magyarbélen (Vel'ky Biel) és Gútoron (Hamuliakovo) már évek óta nem indult magyar  osztály.

Egyre kevesebb a magyar diák Szlovákiában
 

A járásban Hegysúron (Hruby Súr) adják a legtöbben magyar iskolába a gyereküket. Az idén a kilenc iskolába íratott magyar gyermek közül négyen kezdték magyar intézményben a tanévet. A helyzet Szencen a legrosszabb, még akkor is, ha 2008-ban megállt a csökkenés és jelenleg növekvő tendenciát mutat a magyar iskolába íratott magyar gyerekek száma. Az idén a kétszáz elsős közül tizenheten kezdték a tanévet a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. Az idén leginkább Éberhardon (Malinovo) csökkent a magyar iskolások száma, a huszonegy gyerek közül csak ketten mentek a helyi magyar intézménybe. Racko Éva, az éberhardi magyar iskola igazgatója szerint általában az édesanya nemzetisége a meghatározó.

 

Duray Rezső, a Szenc- és Vidéke Társulás elnöke szerint az egyre kevesebb magyar iskolás okai közé tartozik, hogy eltűntek a magyar csoportok a járás óvodáiból, megszűntek a magyar nyelvű gyermekfoglalkozások.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.