Eltűntek a magyar diákok a szlovákiai iskolákból

Szinte egyáltalán nincsenek magyar csoportok a dél-szlovákiai Szenci (Senec) járás óvodáiban, megszűntek a magyar foglalkozások - írja csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap.

  • Eduline
A lap összeállításából kiderül, hogy tíz évvel ezelőtt a szenci járásban az általános iskolai elsősök csaknem húsz százaléka járt magyar iskolába, ma már ez az arány nem éri el a tizenegy és fél százalékot. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a negyven-ötven százalékban magyarok által lakott Magyarbélen (Vel'ky Biel) és Gútoron (Hamuliakovo) már évek óta nem indult magyar  osztály.

Egyre kevesebb a magyar diák Szlovákiában
 

A járásban Hegysúron (Hruby Súr) adják a legtöbben magyar iskolába a gyereküket. Az idén a kilenc iskolába íratott magyar gyermek közül négyen kezdték magyar intézményben a tanévet. A helyzet Szencen a legrosszabb, még akkor is, ha 2008-ban megállt a csökkenés és jelenleg növekvő tendenciát mutat a magyar iskolába íratott magyar gyerekek száma. Az idén a kétszáz elsős közül tizenheten kezdték a tanévet a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. Az idén leginkább Éberhardon (Malinovo) csökkent a magyar iskolások száma, a huszonegy gyerek közül csak ketten mentek a helyi magyar intézménybe. Racko Éva, az éberhardi magyar iskola igazgatója szerint általában az édesanya nemzetisége a meghatározó.

 

Duray Rezső, a Szenc- és Vidéke Társulás elnöke szerint az egyre kevesebb magyar iskolás okai közé tartozik, hogy eltűntek a magyar csoportok a járás óvodáiból, megszűntek a magyar nyelvű gyermekfoglalkozások.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.