Eltűntek a magyar diákok a szlovákiai iskolákból

Szinte egyáltalán nincsenek magyar csoportok a dél-szlovákiai Szenci (Senec) járás óvodáiban, megszűntek a magyar foglalkozások - írja csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap.

  • Eduline

A lap összeállításából kiderül, hogy tíz évvel ezelőtt a szenci járásban az általános iskolai elsősök csaknem húsz százaléka járt magyar iskolába, ma már ez az arány nem éri el a tizenegy és fél százalékot. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a negyven-ötven százalékban magyarok által lakott Magyarbélen (Vel'ky Biel) és Gútoron (Hamuliakovo) már évek óta nem indult magyar  osztály.

Egyre kevesebb a magyar diák Szlovákiában

A járásban Hegysúron (Hruby Súr) adják a legtöbben magyar iskolába a gyereküket. Az idén a kilenc iskolába íratott magyar gyermek közül négyen kezdték magyar intézményben a tanévet. A helyzet Szencen a legrosszabb, még akkor is, ha 2008-ban megállt a csökkenés és jelenleg növekvő tendenciát mutat a magyar iskolába íratott magyar gyerekek száma. Az idén a kétszáz elsős közül tizenheten kezdték a tanévet a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. Az idén leginkább Éberhardon (Malinovo) csökkent a magyar iskolások száma, a huszonegy gyerek közül csak ketten mentek a helyi magyar intézménybe. Racko Éva, az éberhardi magyar iskola igazgatója szerint általában az édesanya nemzetisége a meghatározó.

Duray Rezső, a Szenc- és Vidéke Társulás elnöke szerint az egyre kevesebb magyar iskolás okai közé tartozik, hogy eltűntek a magyar csoportok a járás óvodáiból, megszűntek a magyar nyelvű gyermekfoglalkozások.

MTI

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.