Eltűntek a magyar diákok a szlovákiai iskolákból

Szinte egyáltalán nincsenek magyar csoportok a dél-szlovákiai Szenci (Senec) járás óvodáiban, megszűntek a magyar foglalkozások - írja csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap.

  • Eduline
A lap összeállításából kiderül, hogy tíz évvel ezelőtt a szenci járásban az általános iskolai elsősök csaknem húsz százaléka járt magyar iskolába, ma már ez az arány nem éri el a tizenegy és fél százalékot. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a negyven-ötven százalékban magyarok által lakott Magyarbélen (Vel'ky Biel) és Gútoron (Hamuliakovo) már évek óta nem indult magyar  osztály.

Egyre kevesebb a magyar diák Szlovákiában
 

A járásban Hegysúron (Hruby Súr) adják a legtöbben magyar iskolába a gyereküket. Az idén a kilenc iskolába íratott magyar gyermek közül négyen kezdték magyar intézményben a tanévet. A helyzet Szencen a legrosszabb, még akkor is, ha 2008-ban megállt a csökkenés és jelenleg növekvő tendenciát mutat a magyar iskolába íratott magyar gyerekek száma. Az idén a kétszáz elsős közül tizenheten kezdték a tanévet a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. Az idén leginkább Éberhardon (Malinovo) csökkent a magyar iskolások száma, a huszonegy gyerek közül csak ketten mentek a helyi magyar intézménybe. Racko Éva, az éberhardi magyar iskola igazgatója szerint általában az édesanya nemzetisége a meghatározó.

 

Duray Rezső, a Szenc- és Vidéke Társulás elnöke szerint az egyre kevesebb magyar iskolás okai közé tartozik, hogy eltűntek a magyar csoportok a járás óvodáiból, megszűntek a magyar nyelvű gyermekfoglalkozások.

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.