A középszint 180, az emelt szintű írásbeli 240 perces. Utóbbin a diákok először az első feladatlapot oldják meg, melyeket 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjt, és csak ezután osztják ki a második feladatlapot.
„A kétszintű feladatsorok sokkal inkább a források használatára és értelmezésére, az eseményeket alakító tényezők elemzésére koncentrálnak, semmint a lexikális tudást kéri számon” – jellemzi az „újonnan” kialakított vizsgarendszert egy szegedi történelemtanár. A két szint közötti különbség elsősorban az adott téma megközelítési módjában, a tényanyag mennyiségében, és a történeti források terjedelmében, sokféleségében látható.
Középszinten a hosszú esszé tárgya mindig magyar történelem, a rövid esszék közül pedig egy magyar és egy egyetemes történelmi témát kell kidolgozniuk a diákoknak. Ezen a vizsgán tavaly a hosszúak – a több pontot érők- Hunyadi János hadjáratai, a Társadalom a dualizmus korában, és a Trianoni békeszerződés voltak. A feladatok megoldásai itt olvashatóak.
Idén: klasszikus feladatok és globalizáció
A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára szerint, „teljesen korrekt és, megoldható” volt az idei középfokú feladatlap, bár elmondása szerint az első részben, a rövidebb feladatok között akadt nehezebb is, mint amit megszoktak a diákok. Az egyik ilyen feladatban például a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról kellett értekezni, a hajdani amerikai elnökjelölt Al Gore, és egy dán környezetvédő beszédének értelmezésével.
Az egyetemes és magyar történelmi esszék klasszikus témákat tartalmaztak. Ebben a részben a lovagi kultúra, Mohács, és Trianon volt terítéken. A 19-20.századi témák túlsúlya idén is érezhető volt: a magyar iparral, a dualizmussal, vagy épp a liberalizmussal kapcsolatos esszéket kellett megoldani.
Mint ahogy a történelemtanításban is kötelező a jelenkori társadalom és politika oktatása, az érettségi feladatokban is helyet kaptak aktuális kérdések. A rövidebb feladatok között az egyik kérdés a mai magyar választási rendszerről szólt, az esszék között pedig szerepelt egy a legutóbbi önkormányzati választásokkal kapcsolatos is.
Az emelt szintű feladatlapban sok jelenkorral kapcsolatos kérdés, az európai integrációval, vagy épp Magyarország jelenkori életviszonyaival és demográfiai sajátosságaival foglalkozott. A rövid esszék között volt az ókori Athénnal, a Rákóczi – Szabadságharccal és Kállay miniszterelnökségével kapcsolatos is, melyek javítókulcsát itt találhatjátok. A feladatokban hangsúlyos a 19-20 század története, a magyar és az egyetemes történelem pedig 60–40 százalékos arányban oszlik meg. A témakörök mindkét szinten azonosak, de emelt szinten több altémát tartalmaznak.
A középszintű vizsga a kifejezőképességet, a rendszerezés alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli. „A középszint a mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit és képességeit követeli meg, míg az emelt szintű érettségivel többnyire a felsőoktatásban történelmet tanuló diákok felkészítése történik. Az emelt szintű vizsga, bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, összehasonlítási és elemzési szempontok alkalmazását, önállóbb ítéletalkotási készségeket, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körének ismeretét követeli meg” - szól dr. Fischerné Dárdai Ágnes, az Országos Doktori Tanács tagjának történelem érettségi meghatározása.
Minden írásbeli feladatban szerepel valamilyen ismeretforrás (például szöveg, kép, vagy épp térkép, diagram) amely sok szükséges információt tartalmaz, vagy segít előhozni azokat az információkat melyekkel a feladat sikeresen megoldható.
Eduline
