A versenyszellem teszi a fiúkat jó matekosokká

Minden előítélettel szemben a lányok nem tehetségtelenebbek a fiúknál a matematika terén - közölték amerikai kutatók.

  • Eduline
A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói 242 tesztet néztek át, amelyet az elmúlt húsz évben végeztettek el összesen 1,2 millió gyermekkel és fiatallal, és több nagyszabású, hosszú távú kutatást is tanulmányoztak. A férfiak és a nők matematikai képességei közötti különbség jelentéktelen - összegezte a tapasztalatokat a kutatás vezetője, Janet Hyde.

A tudományos világ már rég elismert tényként kezeli a mostani eredményt - fűzte hozzá Matthias Sutter, az Innsbrucki Egyetem kutatója a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.

Az összes korcsoportban egyenlő eredménnyel vizsgáznak a nemek, a különbség csupán abból adódik, hogy a fiúk versenyszelleme túltesz a lányokén, ez pedig növeli esélyeiket - magyarázta a szakértő.

Számos szülő és tanár fejében mindazonáltal még nem tudatosultak ezek a tények. Márpedig az előítéletek rossz hatással vannak a lányok teljesítményére - hívják fel a figyelmet az amerikai tanulmány szerzői. Ha egy matematikai feladvány előtt azt sugalljuk a nőknek, hogy a férfiaktól jobb eredményt várunk el, a jóslat be is teljesül - fogalmaznak. - A sztereotípia további végzetes következménye, hogy a lányokat gyakran lebeszélik a természettudományos vagy mérnöki pályáról.

Sutter szerint a helyzet felszámolásán az segíthet, ha a diákok rendszeres visszajelzést kapnak teljesítményükről. Ezáltal a lányok felismerhetik, hogy ugyanolyan szinten vannak, mint a fiúk, és több önbizalmat nyernek versenyhelyzetben.

A fiúk jellemző problémája ezzel szemben az, hogy gyakran túlértékelik képességeiket. Ennek orvoslására Sutter egy dél-tiroli iskola módszerét nevezte meg, ahol őszintén feltárják és megbeszélik az összes diák erősségeit és gyengeségeit, elősegítve a reális önértékelést

mti
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.