Nem csak a klasszikusnak mondható kirándulásra és múzeumbelépőre, de szalagavató ruhára, tisztasági szerekre vagy akár az osztályterem kifestésére is gyakran kérnek pénzt a szülőktől az általános- és középiskolák. Ezek többségében súlyosan jogsértőek, a pénzgyűjtésnek azonban vannak legális formái is.
Az osztálypénz szedése körül mindig is voltak viták, az utóbbi években azonban valószínűleg azért erősödtek fel, mert az eddigiekhez képest több családnak kezd gondot jelenteni, hogy a szokásos beiskolázási költségeken felül az iskolák válogatott indokokkal úton-útfélen megsarcolják őket. “Most 10.-es fiam családi okok miatt iskolaváltásra kényszerült, ezért rendes szülőként részt vettem az első szülői értekezleteken. Itt döbbenten tapasztaltam, hogy már szeptemberben elkezdték a gyűjtést az év végi osztálykirándulásra” – meséli Éva. “Ezt azért is tartottam rendkívül furcsának, mert a kb. kilenc hónap múlva esedékes kirándulásnak még a helyszíne sem tisztázott. Vagyis – túl azon, hogy egyébként is törvénybe ütközik - miért szednek pénzt egy olyan eseményre, amelynek a költségei még mindenki számára ismeretlenek?”
Fentikehez hasonló történetet osztott meg velünk egy másik szülő is, akinek végzős lányát egyszerűen nem engedték osztálytársaival együtt ballagni, mert nem tudta befizetni időben a ballagási egyen-kosztüm varratásának potom 45 ezer forintos költségét. “A lányom szó szerint végig zokogta az ünnepséget, mert bár ott állhatott a hátsó sorban, sem a be- sem pedig a kivonulásnál nem tarthatott a többiekkel.” És mielőtt még valaki azt gondolná, hogy a fenti eset kirívónak számít, jobb ha tudja, hogy az Oktatási jogok biztosának hivatalában tucatszámra sorakoznak a hasonló panaszok.
A törvény és a gyakorlat
Pedig a közoktatási törvényben feketén fehéren az áll, hogy az oktatási intézmény nem kérhet pénzt olyan tevékenységre hivatkozva, amely az iskola pedagógiai programjában szerepel. A törvény betűje szerint tehát pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni.
Magyarul, ha az adott kirándulás, múzeum- vagy városlátogatás a tanrend része, akkor a diákokat mindennemű áthárított költség nélkül el kell vinni. És ami legalább ugyanilyen fontos: ha a szóban forgó program nem része a tanrendnek, akkor az azon való részvétel sem lehet kötelező. Az Oktatási jogok biztosának mindenki számára hozzáférhető eset leírásaiból, és a rájuk adott jogi válaszokból az is kiderül, hogy szintén törvénybe ütközik, ha egy középfokú művészeti oktatással foglalkozó intézmény a szükséges eszközök használatát csak térítés ellenében engedi. Jogszerűtlen tehát pénzt szedni hangszerek hangolására, vagy festő vászonra is.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) mindezeken felül egy további hasonlóan fontos szempontot is említ. Az iskolai pénzbeszedésekkel kapcsolatos állásfoglalásukban úgy fogalmaznak, hogy az iskola a család ellen neveli a gyereket akkor, amikor annak erejét meghaladó anyagi hozzájárulásokat vár el. A gyerekek ugyanis többnyire elvárják, hogy az ő szüleik is legalább annyit áldozzanak rájuk, mint osztálytásaik szülei. Azt ugyanakkor kevésbé tudják még felfogni, hogy a túlzott mértékű befizetések adott esetben az ő életnívójukat csökkentik, hiszen kevesebb marad a családi kasszában.
Az osztály és csoportpénzek mértéke intézményenként nagyon változó, havi 1-2 ezer forinttól 10-20 ezer forintig terjedhet. Az indokok igen változatosak lehetnek, hiszen egyes iskolák kizárólag a “luxus” kiadásokat fedezik a szülői extra befizetésekből, míg mások az olyan elemi költségeket is áthárítják, amelyeket egyértelműen a fenntartónak kellene állnia. (Ma már a legtöbb óvodában is szednek pénzt egyébként, ennek jogcíme általában az extra kellékek vásárlása, illetve a színház- és múzeum belépők finanszírozása. Ezen felül a legtöbb helyen elvárják a szülőktől, hogy rendszeres időközönként tisztasági csomagot, illetve friss gyümölcsöt vigyenek.)
Szülői alapítvány
Az osztálypénzzel kapcsolatos ellentmondások kiküszöbölése érdekében az MSZOE javasolja, hogy minden óvodában, iskolában alakuljon Közhasznú Szülői Alapítvány. Az egyes intézményekben már működő szerveződés lényege, hogy az összeférhetetlenség miatt tanárok nem lehetnének a tagjai. Az alapítvány több forrásból is táplálkozhat, hiszen a fenntartó, illetve a szülők adójának 1%-os hozzájárulásán felül külső támogatókat (szponzorokat) is toborozhat, illetve pályázhat is. A felhasználásról pedig minden esetben a szülői kuratórium dönthet.
Kanaki Anna
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
