Átfogó vizsgálat indul az iskolákat csődbe vitt alapítvány ellen

Többszáz milliós állami támogatás eltűnése miatt indít átfogó vizsgálatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Vocational Academy Alapítvány ellen, mely több iskolát vitt csődbe a közelmúltban - írja a Magyar Nemzet. Az alapítvány három évvel ezelőtt több kistelepülés oktatási intézményének fenntartási jogát szerezte meg, ahol az elmaradó közüzemi számlák mellett hónapokon át nem kapták meg bérüket a pedagógusok. a tanárokkal szemben számos pert vesztett már a Vocational Academy.

  • Edupress
A tárca sem tudja, hova folyt a gyermekek oktatására kifizetett több száz millió forint, ezért vizsgálatot kezdeményezett az illetékes hatóságoknál. A több iskolát csődbe vitt alapítvány három évvel korábban tucatnyi kistelepülésen szerezett jogot arra, hogy oktatási intézményt tartson fenn. Több iskola esetében azonban nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, de nem kaptak fizetést a pedagógusok sem.

A hónapokon keresztül tartó késlekedés miatt munkaügyi perek révén igyekeztek megszerezni pénzüket a tanárok, az elindított és februárig mintegy 70 esetben megnyert perek ellenére sem kapták meg azonban bérüket a tanárok. A két és fél éves vitát követően a jogerős ítélet szerint 150 millió forinttal tartozik dolgozóinak az alapítvány.

Szeptember 22-én egyeztetésre hívta a tanárokat Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár, a tárgyaláson pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is képviseltetette magát, mely az elmúlt években jogi segítséget nyújtott a pedagógusoknak. A szintén károsult Árvay Péter, sopronkövesdi tanár a Magyar Nemzetnek elmondta: mivel közfeladatot láttak el, elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanári bérek kifizetésére nincsen garancia. Ugyan azt a helyettes államtitkár kifejtette, hogy szankciókat ők sem alkalmazhatnak, szakmai és erkölcsi segítséget biztosítanak majd a pedagógusoknak.

Az egyeztetetések eredményeként teljes körű vizsgálat lefolytatására kéri az illetékes hatóságokat a tárca: így felül kell vizsgálni, hogy a korábbi ellenőrzések miért nem jártak eredménnyel, hogy hová tűnt a gyerekek oktatására kifizetett állami támogatás, és hogy miért működtethet még ma is iskolákat az alapítvány. Árvay Péter szerint három szervezetet érinthet a vizsgálat, melyek ugyan a múltban vizsgálódtak az ügyben, a mai napig nem rendezte tartozásait az alapítvány. A tanár az Oktatási Hivatalt, a normatívát folyósító Magyar Államkincstárat, illetve a működéshez szükséges engedélyt kiadó Győr-Moson-Sopron Megyei Jegyzői Hivatalt említette.

Eredetileg 24 intézményt működtetett az alapítvány, melyből februárra kettő maradt fent. Hiába volt továbbá inkasszó a szervezet számláján, az alapítványt tulajdonló Nagy Ottó László újabb szervezetnek, a Szféra Vocational Academynek adta át az iskolák fenntartói jogát.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.