1000-1200 fővel csökken szeptembertől a tanárok száma

Várhatóan mintegy 1000-1200 pedagógussal kevesebbet foglalkoztat szeptembertől a közoktatás - derül ki az oktatási államtitkárság háttéranyagából, mely becsléseket közöl, pontos adatokat pedig szeptember végére ígér. Legnagyobb mértékben várhatóan az általános iskolákban csökken a főállású pedagógusok száma, mely intézményekből 1241 főt bocsátanak el.

  • Edupress
Legnagyobb mértékben várhatóan az általános iskolákban csökken a főállású pedagógusok száma, mely intézményekből 1241 főt bocsátanak el. A gimnáziumokban további 63 fős, a szakközépiskolákban 72 fős, a szakiskolákban 24 fős létszámcsökkenés várható. Az adatok szerint ezer-ezerkétszázra becsülik azon aktív korúak számát, akik előreláthatólag megjelenhetnek a munkaerőpiacon.

A becslések szerint a pedagógusok száma csak az óvodákban növekszik, mely intézményekben 193 fővel emelkedik a foglalkoztatott pedagógusok létszáma. Így az előző tanévhez képest a mostani becslések szerint óvodákban a 30.007 helyett 30.200, általános iskolákban 74.241 helyett 73 ezer, szakiskolában a 8.824 helyett 8.800, a gimnáziumokban 18.363 helyett 18.300, míg a szakközépiskolákban a 19.772 helyett 19.700 pedagógussal számol az oktatási államtitkárság.

Az eddigi adatok szerint harminc új intézmény kezdi meg működését szeptemberben, ebből 12 nem állami fenntartású. Az újak közül kilencben középfokú feladatokat látnak majd el, hétben általános iskolait, 13-ban működik óvoda, illetve létrejött egy új kollégium is. Mellettük pedig hét intézmény működése szűnik meg, melyek közül egyet-egyet a fővárosi önkormányzat és egy megyei jogú város, hármat alapítvány, kettőt pedig cég tartott fenn.

edupress
Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.