A Beatbullying nevű angol gyermekvédelmi szervezet egy nemrég közzétett felmérésében nem kevesebbet állít, minthogy a diákok által elkövetett öngyilkosságok fele egyértelműen az iskolában, a diáktársak által módszeresen folytatott lelki terrornak, azaz a „bullying”-nek köszönhető - írja a bbc. Az adatok Nagy-Britannia oktatási miniszterét is sokkolták, aki most arra tett ígéretet, hogy az ősszel induló oktatási reform nagyobb mozgásteret fog adni az iskolaigazgatóknak és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a mind gyakrabban elfajuló fegyelmezetlenségek ellen.
Eduline
Angliában az illetékes hivatal tájékoztatása szerint 2000 és 2008 között összesen 176 öngyilkosság történt a 10-14 évesek között. A gyermekvédelmi szervezet ezeknek az öngyilkosságoknak a hátterét próbálta felderíteni olyan módon, hogy a sajtóban megjelent híreket, információkat szedegették össze a tragédiák kapcsán. Mint kiderült, összesen 59 esetben szivárgott ki információ arról hogy mi állhatott a háttérben, ezeknek közel fele (29) pedig egyértelműen az iskolai lelki-terrorhoz volt köthető.
Ez első ránézésre nem tűnhet soknak egy több tíz milliós lakosú országban az iskoláskorú lakosság számát tekintve, de az alapítvány állítja, hogy a meg nem vizsgált esetek között is bőven akad olyan, ami tovább ronthatná a statisztikát. Ráadásul az idősebb (15-19 éves) korosztályban a vizsgált 9 éves periódusban 1.769 öngyilkosság történt, ezeknek a hátterét azonban mindezidáig senki sem vizsgálta, pedig sejthető hogy a jelenség nem tűnik el középiskolák felsőbb évfolyamaiban sem, sőt.
Emma-Jane Cross, a Beatbullying vezetője a bbc újságírójának ugyan elismerte, hogy az általuk végzett és az öngyilkosságok hátterét feltárni szándékozó „nyomozás” olyan sajtóinformációkra épül amelyek akár félrevezetőek is lehetnek, de szerinte az alapvetéseik ettől függetlenül helyesek és szükség lenne további felmérésekre és kutatásokra a témában. A szakember szerint fontos lenne, hogy hogy nem csak az interneten, de minden iskolában indítsanak olyan védelmi programokat, amelyek az áldozatok számára azonnali segítséget nyújthatnak.
Cross a részletes információk (boncolási jegyző könyv, körülmények feltárása stb.) hiányát is kritizálta. Szerinte az adatok hiánya „annak a bonyolult szabályozási rendszernek tudható be, amely a gyermek öngyilkosságok körülményeinek a tisztázása köré építettek.” Ezen pedig sürgősen változtatni kell, hiszen ezekből az adatokból lehetne további vizsgálatokat kezdeményezni vagy olyan következtetéseket levonni, amelyek a prevenciós megoldások kidolgozásához vezethetnek.
Nagy-Britannia nemrég hivatalba lépett oktatási minisztere, Michael Gove ígéretet tett az alapítványnak, hogy támogatja a kezdeményezést. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy akár egyetlen gyerek is áldozatává váljon a lelki terrornak, ezért az ez irányban történő védelmi intézkedések elsőbbséget élveznek.” - mondta a miniszter a BBC-nek, akinek az elmondása szerint az ősszel induló oktatási reform nagyobb mozgásteret fog adni hasonló ügyekben az iskolaigazgatóknak és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a fegyelmezetlenségek ellen.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
