A Beatbullying nevű angol gyermekvédelmi szervezet egy nemrég közzétett felmérésében nem kevesebbet állít, minthogy a diákok által elkövetett öngyilkosságok fele egyértelműen az iskolában, a diáktársak által módszeresen folytatott lelki terrornak, azaz a „bullying”-nek köszönhető - írja a bbc. Az adatok Nagy-Britannia oktatási miniszterét is sokkolták, aki most arra tett ígéretet, hogy az ősszel induló oktatási reform nagyobb mozgásteret fog adni az iskolaigazgatóknak és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a mind gyakrabban elfajuló fegyelmezetlenségek ellen.
Angliában az illetékes hivatal tájékoztatása szerint 2000 és 2008 között összesen 176 öngyilkosság történt a 10-14 évesek között. A gyermekvédelmi szervezet ezeknek az öngyilkosságoknak a hátterét próbálta felderíteni olyan módon, hogy a sajtóban megjelent híreket, információkat szedegették össze a tragédiák kapcsán. Mint kiderült, összesen 59 esetben szivárgott ki információ arról hogy mi állhatott a háttérben, ezeknek közel fele (29) pedig egyértelműen az iskolai lelki-terrorhoz volt köthető.
Ez első ránézésre nem tűnhet soknak egy több tíz milliós lakosú országban az iskoláskorú lakosság számát tekintve, de az alapítvány állítja, hogy a meg nem vizsgált esetek között is bőven akad olyan, ami tovább ronthatná a statisztikát. Ráadásul az idősebb (15-19 éves) korosztályban a vizsgált 9 éves periódusban 1.769 öngyilkosság történt, ezeknek a hátterét azonban mindezidáig senki sem vizsgálta, pedig sejthető hogy a jelenség nem tűnik el középiskolák felsőbb évfolyamaiban sem, sőt.
Emma-Jane Cross, a Beatbullying vezetője a bbc újságírójának ugyan elismerte, hogy az általuk végzett és az öngyilkosságok hátterét feltárni szándékozó „nyomozás” olyan sajtóinformációkra épül amelyek akár félrevezetőek is lehetnek, de szerinte az alapvetéseik ettől függetlenül helyesek és szükség lenne további felmérésekre és kutatásokra a témában. A szakember szerint fontos lenne, hogy hogy nem csak az interneten, de minden iskolában indítsanak olyan védelmi programokat, amelyek az áldozatok számára azonnali segítséget nyújthatnak.
Cross a részletes információk (boncolási jegyző könyv, körülmények feltárása stb.) hiányát is kritizálta. Szerinte az adatok hiánya „annak a bonyolult szabályozási rendszernek tudható be, amely a gyermek öngyilkosságok körülményeinek a tisztázása köré építettek.” Ezen pedig sürgősen változtatni kell, hiszen ezekből az adatokból lehetne további vizsgálatokat kezdeményezni vagy olyan következtetéseket levonni, amelyek a prevenciós megoldások kidolgozásához vezethetnek.
Nagy-Britannia nemrég hivatalba lépett oktatási minisztere, Michael Gove ígéretet tett az alapítványnak, hogy támogatja a kezdeményezést. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy akár egyetlen gyerek is áldozatává váljon a lelki terrornak, ezért az ez irányban történő védelmi intézkedések elsőbbséget élveznek.” - mondta a miniszter a BBC-nek, akinek az elmondása szerint az ősszel induló oktatási reform nagyobb mozgásteret fog adni hasonló ügyekben az iskolaigazgatóknak és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a fegyelmezetlenségek ellen.
Krisztina O'BrienedulineIdén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
