Ma ér véget az idei tanév

Ma ér véget a 2009/2010-es tanév az ország legtöbb iskolájában; az árvízi helyzet miatt azonban több helyen, így többek között Edelényben és a borsodi régió más településein már a múlt hét elején befejeződött a tanítás. 77 nap múlva, pontosan szeptember elsején kezdődik a következő tanév.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára múlt hétfőn azt kérte az árvíz sújtotta borsodi települések jegyzőitől, hogy rendkívüli szünet elrendelésével zárják le az idei tanévet ott, ahol a tanítás ellehetetlenült, valamint ahol az iskolába járó diákok meghatározó többsége súlyosan veszélyeztetett településeken él.

Ennek megfelelően a Borsod megyei Edelényben hétfőn le is zárták a tanévet, mert a Bódva áradása miatt több napja nem jártak iskolába a diákok. Múlt hétfőn, kedden, illetve szerdán ért véget a tanév Kazincbarcikán, Lakon, Szendrőn, Szendrőládon, Perkupán, Ónodon, Felsőzsolcán, Alsózsolcán, Sajóládon, Ongán és Bőcsön, valamint Miskolcon is bezárt az iskola a katonák és más segítők elszállásolása miatt.A Baranya megyei Szederkényben 210 gyermek nem tudott óvodába, iskolába menni, ezért a tanévet múlt hétfőn lezárták. 

Az Oktatási Hivatal korábban közölte: a 2009/2010-es tanévben az óvodásokkal együtt összesen 1.762.907-an vettek részt a közoktatásban 152.706 főállású pedagógus vezetésével. Általános iskolába 775.741-en jártak; 74.241 főállású pedagógus foglalkozott velük. Szakiskolában 135.268-an tanultak, 8.824 tanár vezetésével. A speciális szakiskolákat 10.017-en látogatták, ott 1.499 pedagógus dolgozott. Gimnáziumot 239.992 tanuló választott, 18.363 tanár oktatta őket. Szakközépiskolában pedig 273.344 diák tanult, 19.772 pedagógus felügyelete alatt.

A tanév első napja 2009. szeptember 1-je volt, utolsó napja pedig hivatalosan ma van. A tanítási napok száma 183, illetve a nappali oktatás rendje szerint működő középiskolákban és szakiskolákban 182 volt az idei tanévben. A több mint 1,4 millió diák a két és fél hónapos szünidőben számtalan tábor és színes program közül választhat.

Elek Ányos, a Táboroztatók Országos Egyesületének (TOE) szóvivője korábban elmondta: a gazdasági válság miatt a szülők inkább más területekről vonnak el pénzt a családi költségvetésből, de gyermekeiket elküldik táborba. Átlagosan 3.500-8.500 forintba kerül naponta a táboroztatás a szülőknek, a drágábbak bentlakásosak, leginkább a nyelvi táborok tartoznak ezek közé. A TOE mintegy 150 táborban szervez programot országszerte, évről évre mintegy tízezren nyaralnak náluk. A szóvivő kiemelte: a Miénk itt a tábor alapítvány keretében tizennyolc éve saját táborokat is üzemeltetnek. A diákok egyszerre szórakozhatnak és tanulhatnak; naponta hat órában gyakorlatorientált oktatást tartanak a számukra. A kínálatban szerepel nyelvi, média-, színész- és informatikatábor is. Szerveznek turnusokat angol, német és magyar nyelvből, utóbbiakat magyar származásúaknak és külföldön élő magyaroknak. A táborhely az idén Balatonalmádiban, a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégiumban lesz, ahol van teniszpálya, lábteniszpálya, focipálya és tornaterem is. A TOE ezen kívül - ismert színészek meghívásával - "csepűrágó tábort" is szervez, amelynek az Összpróba elnevezést adták. Kézműves táborok is lesznek Esztergomban, itt egyebek mellett kavicsokat gyűjtenek és munkálnak meg, memóriajátékokat készítenek kőből és fából. A hagyományőrző táborukat a Felvidéken is megszervezik, a diákokat parasztházaknál helyezik el.

 

A Diákújságíró Egyesület táborára is lehet jelentkezni rajtuk keresztül. A szervezők közlése szerint a kommunikációs és média szaktáborban a jelentkezők kipróbálhatják magukat újságíróként, rádiósként, tévésként vagy fotóriporterként, profi szakemberek és eszközök segítségével.

A 2010/2011-es tanév szeptember 1-jén kezdődik.

mti/eduline

 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.