Benyújtotta a Fidesz az iskolába járáshoz kötött családi pótlékról szóló törvénytervezetet

Benyújtotta a Fidesz-KDNP a családi pótlék kifizetésével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatát hétfőn a parlamentnek. Az indítvány szerint az új tanévtől ha egy tanköteles korú gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányzik, akkor őt a jegyzőnek védelembe kell vennie, és el kell rendelnie, hogy a gyermek után járó családi pótlékot hat hónapig természetben nyújtsák.

  • Eduline
A fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós által jegyzett javaslat két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra, amely a tankötelezettségig folyósítható, valamint az iskoláztatási támogatásra, amely a tankötelezettség teljes időtartamára jár, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben - a közoktatási intézményben tanuló - gyermek betölti huszadik életévét.

A legfontosabb változás, hogy az iskolába járáshoz kötné a Fidesz-KDNP a családi pótlék kifizetését. A javaslat szerint először csak figyelmeztetnék a szülőt: ha a gyermek egy adott tanévben tíz tanóráról igazolatlanul hiányzik, a jegyző gyámhatóságként eljárva felhívja a szülő figyelmét a lehetséges jogkövetkezményekre.

Ha pedig már 50 órát hiányzott igazolatlanul a gyermek az iskolából, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét és azt, hogy az iskoláztatási támogatás teljes összegét a döntést követő második hónap első napjától kezdődően fél évig természetben nyújtsák. Ha továbbra is igazolatlanul hiányzik a tanuló, ezt az intézkedést újra és újra meg kell hozni.

A jegyzőnek emellett - a szülők véleményének figyelembevételével - pénzfelhasználási tervet kell készítenie, ki kell rendelnie egy eseti gondnokot, a támogatás összegét pedig egy, a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára kell utalnia. Azért, hogy ezen összeget a gyermek szükségleteire használja fel a család, a gondnok felel. A törvény 2010. augusztus 30-án lépne hatályba.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.