Merkel szerint van helye a feszületnek az iskolában

Különös feszületvita tört ki hétfőn Németországban, amely még Angela Merkel kancellárt is rendkívüli állásfoglalásra késztette. A konzervatív kancellár nyilatkozatban szögezte le: a leghatározottabban elutasítja az alsó-szászországi szociális és integrációs miniszterjelöltnek azt a javaslatát, hogy a tartomány iskoláiból távolítsák el a feszületet.

  • Eduline
Aygül Özkan - aki történetesen szintén nő és szintén a konzervatív CDU tagja - azzal érvelt, hogy a keresztény jelképek nem tartoznak az állami iskolákhoz, amelyeknek szigorúan semleges helynek kell lenniük. Özkant - aki Németország első török származású minisztere lenne - Christian Wulff tartományi miniszterelnök a napokban jelölte hivatalába, amelybe kedden iktatnák be. Javaslata után azonban sokan a miniszteri posztról való lemondását követelik.

A mostanihoz hasonló feszületvita nem először tört ki Németországban, és ehhez kapcsolódott a karlsruhei alkotmánybíróság egy 1995-ös, a német tartományok közül legkatolikusabbnak számító Bajorországgal kapcsolatos határozata.

Akkoriban egy nem  katolikus, három gyermekes házaspár tiltakozott a kereszt ellen, és a karlsruhei bírói testület keresetükre azt a határozatot hozta, hogy az a vallásszabadság biztosításában jogsérelmet okozhat. Ezt követően a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a feszületet el kell távolítani, ha valaki azt külön kéri. Azóta több alkalommal is előfordult, hogy a rendelkezés szellemében a  feszületet egy-egy osztályból szülői kérésre eltávolították, igaz, éppen Bajorországban arra is volt példa, hogy egy ateista tanár hasonló kérelmét elutasították.

Értesülések szerint ominózus javaslatában Özkan arra is utalt, hogy az alsó-szászországi iskolákban a feszület mellett a muzulmán fejkendőnek sincs helye, ez azonban minden visszhang nélkül maradt. A mostanihoz hasonló feszületvita nem először tört ki Németországban, és ehhez kapcsolódott a karlsruhei alkotmánybíróság egy 1995-ös, a német tartományok közül legkatolikusabbnak számító Bajorországgal kapcsolatos határozata.

Akkoriban egy nem  katolikus, három gyermekes házaspár tiltakozott a kereszt ellen, és a karlsruhei bírói testület keresetükre azt a határozatot hozta, hogy az a vallásszabadság biztosításában jogsérelmet okozhat. Ezt követően a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a feszületet el kell távolítani, ha valaki azt külön kéri. Azóta több alkalommal is előfordult, hogy a rendelkezés szellemében a  feszületet egy-egy osztályból szülői kérésre eltávolították, igaz, éppen Bajorországban arra is volt példa, hogy egy ateista tanár hasonló kérelmét elutasították.

Értesülések szerint ominózus javaslatában Özkan arra is utalt, hogy az alsó-szászországi iskolákban a feszület mellett a muzulmán fejkendőnek sincs helye, ez azonban minden visszhang nélkül maradt.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.