Különös feszületvita tört ki hétfőn Németországban, amely még Angela Merkel kancellárt is rendkívüli állásfoglalásra késztette. A konzervatív kancellár nyilatkozatban szögezte le: a leghatározottabban elutasítja az alsó-szászországi szociális és integrációs miniszterjelöltnek azt a javaslatát, hogy a tartomány iskoláiból távolítsák el a feszületet.
Aygül Özkan - aki történetesen szintén nő és szintén a konzervatív CDU tagja - azzal érvelt, hogy a keresztény jelképek nem tartoznak az állami iskolákhoz, amelyeknek szigorúan semleges helynek kell lenniük. Özkant - aki Németország első török származású minisztere lenne - Christian Wulff tartományi miniszterelnök a napokban jelölte hivatalába, amelybe kedden iktatnák be. Javaslata után azonban sokan a miniszteri posztról való lemondását követelik.
A mostanihoz hasonló feszületvita nem először tört ki Németországban, és ehhez kapcsolódott a karlsruhei alkotmánybíróság egy 1995-ös, a német tartományok közül legkatolikusabbnak számító Bajorországgal kapcsolatos határozata.
Akkoriban egy nem katolikus, három gyermekes házaspár tiltakozott a kereszt ellen, és a karlsruhei bírói testület keresetükre azt a határozatot hozta, hogy az a vallásszabadság biztosításában jogsérelmet okozhat. Ezt követően a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a feszületet el kell távolítani, ha valaki azt külön kéri. Azóta több alkalommal is előfordult, hogy a rendelkezés szellemében a feszületet egy-egy osztályból szülői kérésre eltávolították, igaz, éppen Bajorországban arra is volt példa, hogy egy ateista tanár hasonló kérelmét elutasították.
Értesülések szerint ominózus javaslatában Özkan arra is utalt, hogy az alsó-szászországi iskolákban a feszület mellett a muzulmán fejkendőnek sincs helye, ez azonban minden visszhang nélkül maradt. A mostanihoz hasonló feszületvita nem először tört ki Németországban, és ehhez kapcsolódott a karlsruhei alkotmánybíróság egy 1995-ös, a német tartományok közül legkatolikusabbnak számító Bajorországgal kapcsolatos határozata.
Akkoriban egy nem katolikus, három gyermekes házaspár tiltakozott a kereszt ellen, és a karlsruhei bírói testület keresetükre azt a határozatot hozta, hogy az a vallásszabadság biztosításában jogsérelmet okozhat. Ezt követően a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a feszületet el kell távolítani, ha valaki azt külön kéri. Azóta több alkalommal is előfordult, hogy a rendelkezés szellemében a feszületet egy-egy osztályból szülői kérésre eltávolították, igaz, éppen Bajorországban arra is volt példa, hogy egy ateista tanár hasonló kérelmét elutasították.
Értesülések szerint ominózus javaslatában Özkan arra is utalt, hogy az alsó-szászországi iskolákban a feszület mellett a muzulmán fejkendőnek sincs helye, ez azonban minden visszhang nélkül maradt.
mti
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
