Merkel szerint van helye a feszületnek az iskolában

Különös feszületvita tört ki hétfőn Németországban, amely még Angela Merkel kancellárt is rendkívüli állásfoglalásra késztette. A konzervatív kancellár nyilatkozatban szögezte le: a leghatározottabban elutasítja az alsó-szászországi szociális és integrációs miniszterjelöltnek azt a javaslatát, hogy a tartomány iskoláiból távolítsák el a feszületet.

  • Eduline

Aygül Özkan - aki történetesen szintén nő és szintén a konzervatív CDU tagja - azzal érvelt, hogy a keresztény jelképek nem tartoznak az állami iskolákhoz, amelyeknek szigorúan semleges helynek kell lenniük. Özkant - aki Németország első török származású minisztere lenne - Christian Wulff tartományi miniszterelnök a napokban jelölte hivatalába, amelybe kedden iktatnák be. Javaslata után azonban sokan a miniszteri posztról való lemondását követelik.

A mostanihoz hasonló feszületvita nem először tört ki Németországban, és ehhez kapcsolódott a karlsruhei alkotmánybíróság egy 1995-ös, a német tartományok közül legkatolikusabbnak számító Bajorországgal kapcsolatos határozata.

Akkoriban egy nem  katolikus, három gyermekes házaspár tiltakozott a kereszt ellen, és a karlsruhei bírói testület keresetükre azt a határozatot hozta, hogy az a vallásszabadság biztosításában jogsérelmet okozhat. Ezt követően a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a feszületet el kell távolítani, ha valaki azt külön kéri. Azóta több alkalommal is előfordult, hogy a rendelkezés szellemében a  feszületet egy-egy osztályból szülői kérésre eltávolították, igaz, éppen Bajorországban arra is volt példa, hogy egy ateista tanár hasonló kérelmét elutasították.

Értesülések szerint ominózus javaslatában Özkan arra is utalt, hogy az alsó-szászországi iskolákban a feszület mellett a muzulmán fejkendőnek sincs helye, ez azonban minden visszhang nélkül maradt. A mostanihoz hasonló feszületvita nem először tört ki Németországban, és ehhez kapcsolódott a karlsruhei alkotmánybíróság egy 1995-ös, a német tartományok közül legkatolikusabbnak számító Bajorországgal kapcsolatos határozata.

Akkoriban egy nem  katolikus, három gyermekes házaspár tiltakozott a kereszt ellen, és a karlsruhei bírói testület keresetükre azt a határozatot hozta, hogy az a vallásszabadság biztosításában jogsérelmet okozhat. Ezt követően a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a feszületet el kell távolítani, ha valaki azt külön kéri. Azóta több alkalommal is előfordult, hogy a rendelkezés szellemében a  feszületet egy-egy osztályból szülői kérésre eltávolították, igaz, éppen Bajorországban arra is volt példa, hogy egy ateista tanár hasonló kérelmét elutasították.

Értesülések szerint ominózus javaslatában Özkan arra is utalt, hogy az alsó-szászországi iskolákban a feszület mellett a muzulmán fejkendőnek sincs helye, ez azonban minden visszhang nélkül maradt.

mti

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.