Rangsorba állították a gimnáziumokat

A fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium végzett az első helyen a felvételi eredményeket vizsgáló, gimnáziumokat összegző rangsorban, amelyet a Köznevelés című hetilap tett közzé. A nyelvvizsgát szerzők aránya a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban a legmagasabb, míg az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért eredményeket tekintve szintén a Fazekas-gimnázium a vezető.

  • Edupress

Első helyen a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium végzett a 2004-2008 közötti időszak felvételi eredményeit vizsgálva, ott a diákok 96, 7 százaléka került be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ugyanebben az összehasonlításban a második helyen a debreceni KLTE Gyakorló Gimnáziuma végzett 93,9 százalékkal, amit a győri Révai Miklós Gimnázium követ 93,5 százalékkal.

A nyelvvizsgát szerzők arányát tekintve - a két tanítási nyelvű és nemzetiségi intézményeket nem számítva - a legjobb eredményt a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium érte el 98,3 százalékkal, amelyet a szintén győri Révai Miklós Gimnázium követ 96,8 százalékkal, majd harmadikként a budapesti Eötvös József Gimnázium következik 96,2 százalékkal.

A Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért eredmények szerint szintén a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium vezeti a sort, azt követi a fővárosi Radnóti Miklós Gimnázium, harmadik helyen pedig a szintén budapesti Apáczai Csere János Gimnázium áll.

edupress

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.