Két magyar egyetem szerepel a sanghaji rangsorban

Idén is megtartotta helyezését a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a sanghaji Jiao Tong University által évente elkészített nemzetközi rangsorban. A két intézmény a legjobb 300-400 között foglal helyet. A világ 400 legjobb egyetemének ranglistáját három amerikai egyetem: a Harvard University, a Stanford University és a University of California, Berkeley vezeti, a legjobb európai egyetem a Cambridge, amely a negyedik helyen áll.

  • Edupress

 

A sanghaji Jiao Tong University felméréséből kiderül továbbá, hogy az európai összehasonlításban az ELTE-t és az szegedi egyetemet a 126-170. közötti helyen tartják számon. Az európai listát a világranglista negyedik legjobbja, a Cambridge vezeti.

A rangsor készítői elsősorban az oktatói minőséget és az egyetemek kutatási teljesítményét vették figyelembe. A magyar intézmények által elért eredmény azért is kiemelkedő, mert az oktatási minőséget a Nobel- és Fields-díjas tudósok alapján összegezték, az oktatói minőség meghatározásánál pedig a nemzetközileg is nagy presztízsű folyóiratokban megjelent publikálások és az idézettség mértékét vizsgálták.

A rangsor legjobb húsz egyeteme között egyébként 17 amerikai intézmény mellett egy ázsiai és mindössze két európai egyetem kapott helyet. Az országok közti versenyben Amerika, Anglia, Japán a sorrend, míg Magyarország megelőzve a 32. helyen álló lengyeleket, Csehország mögött a 31. helyet foglalja el.

edupress

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.