Kutatóegyetemi címet kaphat a Miskolci Egyetem

Módosító indítványt nyújtottak be az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselői a felsőoktatási törvényhez annak érdekében, hogy a Miskolci Egyetem is pályázat útján megkaphassa a kutatóegyetemi címet - jelentette be az előterjesztők nevében Kormos Dénes és Fedor Vilmos miskolci sajtótájékoztatóján pénteken.

  • Eduline

 

A képviselők azzal érveltek, hogy a kutatóegyetem megléte vagy hiánya alapvetően meghatározza a jövőben egy-egy úgynevezett pólusváros és környezetének fejlődését. Az ilyen címmel bíró intézmények ugyanis jelentősen hozzájárulhatnak a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységhez.

Kormos Dénes - aki egyúttal az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottság tagja is - úgy fogalmazott: a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az európai kutatási, térségkutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem kutatóegyetem minősítést kaphat. Miskolc pólusváros, az itteni egyetem 14 ezer hallgatójával az észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, az ellenzéki pártok helyi képviselőinek is érdeke kell, hogy legyen, hogy megpályázhassa, megkaphassa a kutatóegyetemi titulust - tette hozzá Fedor Vilmos, aki Miskolc alpolgármestere is. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora intézménye erősségének az alkalmazott kutatást, az elméleti tudás gyakorlatba történő átültetését nevezte, éppen ezért is üdvözölte a kezdeményezést.

A jogszabályt várhatóan még novemberben elfogadja az Országgyűlés, a kutatóegyetemek finanszírozására három évre 22-23 milliárd forintot különítenek el, ez intézményenként 2-2,5 milliárdos támogatást jelent majd.

 

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.