Szélesebb körű autonómiára vágyik a Babes-Bolyai magyar tagozata

Szabályozottabb autonómiát igényel a kolozsvári székhelyű Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata - mondta el Magyari Tivadar rektorhelyettes a tanévnyitó ünnepségen, szeptember 28-án. Habár számos, a magyar nyelvű oktatást nehezítő probléma megoldódott az utóbbi időben, egy külföldi professzorokat is magában foglaló bizottság minőség-ellenőrzése során kiderül: a magyar professzorok a tagozat szélesebb körű autonómiáját tartanák megnyugtatónak.

  • Edupress
Miközben a magyar tagozat nagyobb fokú önállóságra vágyik, a másik, német kisebbségi tagozat elégedett helyzetével. A két tagozat főként a gazdasági kérdések közös megoldásának területén közeledett egymáshoz - mondta el Magyari Zoltán. 

A BBTE egyébként háromnyelvű (román, német és magyar) intézmény. Az egyetemen idén 67 szakon indult magyar nyelven oktatás, ahol az elsőéves hallgatók 70 százaléka tanul költségtérítéses képzésben, miközben a román diákok csupán 40 százaléka nem fizet tandíjat. Magyari Zoltán szerint ezt a magyar tagozatra jelentkezők alacsony létszáma teszi lehetővé, a fiatalkorú népesség további csökkenése miatt pedig a következő években már csak a tandíjmentes helyeket töltik majd fel.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.