Szélesebb körű autonómiára vágyik a Babes-Bolyai magyar tagozata

Szabályozottabb autonómiát igényel a kolozsvári székhelyű Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata - mondta el Magyari Tivadar rektorhelyettes a tanévnyitó ünnepségen, szeptember 28-án. Habár számos, a magyar nyelvű oktatást nehezítő probléma megoldódott az utóbbi időben, egy külföldi professzorokat is magában foglaló bizottság minőség-ellenőrzése során kiderül: a magyar professzorok a tagozat szélesebb körű autonómiáját tartanák megnyugtatónak.

  • Edupress
Miközben a magyar tagozat nagyobb fokú önállóságra vágyik, a másik, német kisebbségi tagozat elégedett helyzetével. A két tagozat főként a gazdasági kérdések közös megoldásának területén közeledett egymáshoz - mondta el Magyari Zoltán. 

A BBTE egyébként háromnyelvű (román, német és magyar) intézmény. Az egyetemen idén 67 szakon indult magyar nyelven oktatás, ahol az elsőéves hallgatók 70 százaléka tanul költségtérítéses képzésben, miközben a román diákok csupán 40 százaléka nem fizet tandíjat. Magyari Zoltán szerint ezt a magyar tagozatra jelentkezők alacsony létszáma teszi lehetővé, a fiatalkorú népesség további csökkenése miatt pedig a következő években már csak a tandíjmentes helyeket töltik majd fel.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.