Szabályozottabb autonómiát igényel a kolozsvári székhelyű Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata - mondta el Magyari Tivadar rektorhelyettes a tanévnyitó ünnepségen, szeptember 28-án. Habár számos, a magyar nyelvű oktatást nehezítő probléma megoldódott az utóbbi időben, egy külföldi professzorokat is magában foglaló bizottság minőség-ellenőrzése során kiderül: a magyar professzorok a tagozat szélesebb körű autonómiáját tartanák megnyugtatónak.
Miközben a magyar tagozat nagyobb fokú önállóságra vágyik, a másik, német kisebbségi tagozat elégedett helyzetével. A két tagozat főként a gazdasági kérdések közös megoldásának területén közeledett egymáshoz - mondta el Magyari Zoltán.
A BBTE egyébként háromnyelvű (román, német és magyar) intézmény. Az egyetemen idén 67 szakon indult magyar nyelven oktatás, ahol az elsőéves hallgatók 70 százaléka tanul költségtérítéses képzésben, miközben a román diákok csupán 40 százaléka nem fizet tandíjat. Magyari Zoltán szerint ezt a magyar tagozatra jelentkezők alacsony létszáma teszi lehetővé, a fiatalkorú népesség további csökkenése miatt pedig a következő években már csak a tandíjmentes helyeket töltik majd fel.
edupress
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
