Felújítás miatt november végén költözik a Zeneakadémia

A Zeneakadémia november végén bezárja patinás kapuit, hogy a következő két évben kívül-belül megújulhasson - számoltak be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársai hétfőn, amikor az elkövetkezendő időszak különleges zenei programjairól szóltak. A történelmi jelentőségű félévet az intézmény ünnepi hangversenyekkel, honlapjának teljes megújításával és búcsúfesztivállal teszi emlékezetessé. Az átmeneti időszakban az oktatás ideiglenes helyszínen folyik majd.

  • Edupress
Batta András rektor a nyitóbeszédében elmondta: "Az ősszel kezdődő nagyszabású rekonstrukció mérföldkő a Zeneakadémia életében. Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk külső megújulása a gazdasági válság ellenére is kiemelt uniós projekt maradhatott, hiszen az európai körülmények, a modern technika és eszközpark elengedhetetlen feltételei annak, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az oktatás, a tehetségek gondozásának magas színvonalát."

Lakatos Gergely, az egyetem főmérnöke, a rekonstrukció projektmenedzsere ismertette az épületek rekonstrukciójának eddigi eredményeit: "a  Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten elnevezésű, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt összetett előkészítési folyamat után nyerte el a mintegy 10 milliárd forintos támogatást." Hozzátette: a forrás döntő részét biztosító támogatási szerződés megkötését követően a nyáron elkészültek a megvalósításhoz szükséges építési tervek is. 

A Wesselényi utcai és a Liszt Ferenc téri épület tervdokumentációin egy több mint 40 fős, elismert hazai és nemzetközi hírű szakértőkből álló csapat dolgozott. Ők gondoskodtak arról, hogy az épületek integrált és innovatív megoldások révén egyszerre feleljenek meg a speciális zaj- és rezgésvédelmi, teremakusztikai és technológiai követelményeknek, valamint a XXI. század elvárásainak. A Liszt Ferenc téri épület épületgépészeti, technológiai és légtechnikai rendszereit például úgy tervezték, hogy az épület műemléki értékei ne sérüljenek. Az új funkciók elhelyezésével mindkét épület alapterülete közel kétezer négyzetméterrel bővül.Mindkét épület esetében fontos szempontot jelent a meglévő építészeti értékek megóvása, így a Liszt Ferenc téri főépület falainak eredeti, 1907-es megjelenésének helyreállítása, valamint a teljes körű akadálymentesítése is.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.