Az IBM megbízásából készült felmérés eredményei optimizmusra és aggodalomra egyaránt adnak okot. Biztató, hogy a jövő generációja, a mai 18 és 24 év közötti fiatalok rendkívül környezettudatos elveket vallanak. Aggasztó ugyanakkor, hogy ez a zöld attitűd csak elméleti szinten jelentkezik, és nagyon kevesen vannak, akik a gyakorlatban is tesznek valamit a környezet védelméért.
A 2000 brit felnőtt megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 72 százaléka rendszeresen pazarolja a vizet. A válaszok szerint 56 százalékuk folyatja a vizet fogmosás közben is, 40 százalékuk pedig már percekkel a zuhanyozás megkezdése előtt megnyitja a csapot. Az IBM szakértői szerint mindez rendkívüli felelőtlenségre vall, hiszen becsléseik szerint mintegy 12 liter víz veszik azzal kárba, ha a fogmosás körülbelül két perces ideje alatt folyamatosan folyik a víz.
A nyitva hagyott vagy felejtett csapokkal, félig töltött mosógépekkel egy átlagos brit felnőtt a felmérés szerint 2009 júniusának első hetében mintegy 277 liter tiszta ivóvizet pazarolt el. Háztartásonként mintegy 70 liter, országos szinten közel 1,8 milliárd liter víz veszett kárba egyetlen nap alatt a vizsgált időszakban.
A felmérés szerint pazarló viselkedésük mellett a fiatalok energiafogyasztási ismeretei is meglehetősen hiányosak: a 18 és 24 év közötti generáció 55 százaléka nem tudta helyesen eldönteni, vajon a ruhaszárító, a hagyományos izzólámpa, a vízforraló, a televízió, a hűtőszekrény vagy a hajszárító használ-e több energiát.
.A két nem közül a nők bizonyultak tájékozottabbnak: 60 százalékuk helyesen jelölte meg a ruhaszárítót, a férfiaknak viszont közel fele bajba került a kérdéssel. Regionális szinten a londoniak és az északkeleti országrészben élők ismeretei a leghiányosabbak, a helyiek közel 50 százaléka nem válaszolt helyesen a kérdésre. Ezzel szemben a délnyugati régióban élők 36, a walesiek csak 32 százalékának okozott gondot a helyes válasz megadása.
- Az attitűdváltoztatás szociálpszichológiájában sok évtizedes megfigyelés, hogy nem elegendő a tudatos gondolkodás szintjén megváltoztatni a véleményt – elemzi a kutatást Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.
A szakértő szerint a gondolkodás megváltozásából nem következik automatikusan, hogy a viselkedést az új attitűd fogja irányítani. Ehhez számtalan, gyakran igen egyszerű hétköznapi tanács, trükk, megoldás szükséges, hogy a fejben lévő attitűdhöz az automatizmus szintjén társuljon az annak megfelelő magatartás.
- Érthető, hogy a megkérdezett fiatalok környezettudatosabbak voltak, mint az idősebbek, hiszen ők sokkal intenzívebben részesültek ebben a kommunikációban. De csak az általános elvek, a globális következmények szintjén - kommentálta az eredményeket Síklaki István. Mint mondta, ha a kommunikáció olyan praktikus gyakorlatokra is kiterjedne, mint például "Ha a poharad megtöltése után elzárod a vizet, naponta 12 liter vizet megtakarítasz. Egy mozdulat az egész!", és hasonlók, akkor valószínűleg nem volna ekkora a különbség a tudatos attitűd és a tényleges magatartás között.
Forrás: ELTE TTK
