Ma Magyarországon 4000 óvodából mindössze 204-ben és 3000 iskolából mindössze 354-ben oktatják külön tantárgyként a környezetvédelmet és környezeti nevelést. Ezek után nem meglepő, ha itthon a gyerekek kevesebb mint 10 százaléka tudja, hogy miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés vagy hogy például miért ne égessük feleslegesen a villanyt.
Európa nyugati felében ma már szinte minden gyerek részesül környezeti nevelésben, itthon ezzel jócskán le vagyunk maradva. Nem is csoda, hogy míg nálunk a hulladékok mindössze 8-12 százalékát gyűjtik be szelektíven, addig a többi európai tagállamban ez átlagosan több, mint a duplája, Németországban például ez a szám közel 60 százalék.
A zöldóvodában és az ökoiskolában kidolgozott környezetvédelmi oktatási programokat tanítanak a fiataloknak, valamint a tanterv tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A „zöld diákok” számára természetes, hogy a hulladékot szelektíven válogatják, és irányítottan részt vesznek különböző környezetvédelmi programokon pl.:
!,
,
, egyéb rajzpályázat stb. A környezeti neveléshez többek között hozzá tartozik a megfelelő étkezés, gyakori kirándulás, állatgondozás, és növényápolás elsajátítása, valamint a gyakori erdei óvoda/iskola látogatás.
A „zöld” intézményekben nem csupán arra tanítják a diákokat, hogy szeressék az állatokat, növényeket, hanem megmutatják nekik, hogy a mindennapok során hogyan tudják védeni a környezetet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiknél már ilyen korán elkezdik a „zöld” oktatást, később sokkal könnyebben építik be a saját, felnőtt fogyasztói életükbe például a szelektív hulladékgyűjtést és kevésbé érzik ezt „nyűgnek” mint azok, akik felnőttként ugranak fejest a környezettudatos életmódváltásba.
Az Unió államaiban a környezeti nevelést, mint külön tantárgyat vezették be minden iskolában. Magyarországon ez választható, így az iskolák általában a „kötelező” tananyagon kívül nem foglalkoznak ezzel a problémával. Ezzel szemben a zöld óvodák, ökoiskolák megfelelő keretet adnak arra, hogy a környezetvédelem alapjait a diákok elsajátítsák. Igaz a Nemzeti alaptantervben szerepel a környezeti nevelés, de az iskolák és óvodák mégis többnyire macerának érzik csatlakozni a környezeti tudáslánchoz, pedig a program számos előnnyel jár.
Amelyik intézmény kapcsolódik a tudáslánchoz, az lényegesen több pályázaton vehet részt, és ezáltal nyerhet támogatást intézményének, valamint udvarára fát, bokrokat is ültet a szaktárca. Ezen kívül a környezetvédő intézmény évente négy környezetvédelmi napon ingyen látogathatja az ország nemzetiparkjait, ahová az eljutását is megszervezik az érdeklődő csoportoknak.
Hiába a könnyű hozzáférés, a magyar intézmények többsége nem veszi a fáradtságot, hogy csatlakozzon a környezetineveléshez. Pedig nem nehéz. Az oktatási intézmények a szaktárca honlapján csatlakozhatnak a tudáslánchoz, ahol elérhető
a minisztérium interaktív térképe
, amely megmutatja az ország és a szomszédos országok zöld intézményeit, környezetvédelmi programjait, aktuális pályázatait.
Gáti Miklós
eduline
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
