Ma Magyarországon 4000 óvodából mindössze 204-ben és 3000 iskolából mindössze 354-ben oktatják külön tantárgyként a környezetvédelmet és környezeti nevelést. Ezek után nem meglepő, ha itthon a gyerekek kevesebb mint 10 százaléka tudja, hogy miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés vagy hogy például miért ne égessük feleslegesen a villanyt.
Eduline
Európa nyugati felében ma már szinte minden gyerek részesül környezeti nevelésben, itthon ezzel jócskán le vagyunk maradva. Nem is csoda, hogy míg nálunk a hulladékok mindössze 8-12 százalékát gyűjtik be szelektíven, addig a többi európai tagállamban ez átlagosan több, mint a duplája, Németországban például ez a szám közel 60 százalék.A zöldóvodában és az ökoiskolában kidolgozott környezetvédelmi oktatási programokat tanítanak a fiataloknak, valamint a tanterv tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A „zöld diákok” számára természetes, hogy a hulladékot szelektíven válogatják, és irányítottan részt vesznek különböző környezetvédelmi programokon pl.: Mérd az időt!, Bisel, Globe, egyéb rajzpályázat stb. A környezeti neveléshez többek között hozzá tartozik a megfelelő étkezés, gyakori kirándulás, állatgondozás, és növényápolás elsajátítása, valamint a gyakori erdei óvoda/iskola látogatás.A „zöld” intézményekben nem csupán arra tanítják a diákokat, hogy szeressék az állatokat, növényeket, hanem megmutatják nekik, hogy a mindennapok során hogyan tudják védeni a környezetet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiknél már ilyen korán elkezdik a „zöld” oktatást, később sokkal könnyebben építik be a saját, felnőtt fogyasztói életükbe például a szelektív hulladékgyűjtést és kevésbé érzik ezt „nyűgnek” mint azok, akik felnőttként ugranak fejest a környezettudatos életmódváltásba. Az Unió államaiban a környezeti nevelést, mint külön tantárgyat vezették be minden iskolában. Magyarországon ez választható, így az iskolák általában a „kötelező” tananyagon kívül nem foglalkoznak ezzel a problémával. Ezzel szemben a zöld óvodák, ökoiskolák megfelelő keretet adnak arra, hogy a környezetvédelem alapjait a diákok elsajátítsák. Igaz a Nemzeti alaptantervben szerepel a környezeti nevelés, de az iskolák és óvodák mégis többnyire macerának érzik csatlakozni a környezeti tudáslánchoz, pedig a program számos előnnyel jár.Amelyik intézmény kapcsolódik a tudáslánchoz, az lényegesen több pályázaton vehet részt, és ezáltal nyerhet támogatást intézményének, valamint udvarára fát, bokrokat is ültet a szaktárca. Ezen kívül a környezetvédő intézmény évente négy környezetvédelmi napon ingyen látogathatja az ország nemzetiparkjait, ahová az eljutását is megszervezik az érdeklődő csoportoknak. Hiába a könnyű hozzáférés, a magyar intézmények többsége nem veszi a fáradtságot, hogy csatlakozzon a környezetineveléshez. Pedig nem nehéz. Az oktatási intézmények a szaktárca honlapján csatlakozhatnak a tudáslánchoz, ahol elérhető a minisztérium interaktív térképe, amely megmutatja az ország és a szomszédos országok zöld intézményeit, környezetvédelmi programjait, aktuális pályázatait. Gáti Miklóseduline
Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
