Tönkreteszi-e a gyereket az iskola?

Becsöngettek közel százezer elsősnek. Számtalan kérdés kavarog ilyenkor a fejekben, s talán legkevésbé azzal foglalkozunk, milyen egészségkárosító hatással szembesülhet az iskolapadba beült nebuló. Pedig nem árt például arra is gondolni, hogyan befolyásolja a gyermek pszichés fejlődését az új környezet. Kivédhetők-e a környzeti ártalmak, a látásromlás, a gerincproblémák?

  • Eduline

Az iskolakezdés izgalmas pillanat, nemcsak a gyermeknek, a szülőknek is. "Már hónapok óta készülünk arra, hogy kisfiam beül az iskolapadba, mindannyian szorongva várjuk, mennyire jön majd be az írás, a tanulás, az egyhelyben való magmaradás" - osztja meg velünk aggodalmát egy fiatal anyuka, akinek még számtalan kérdés kavarog a fejében. Csak egy dolog biztos, a becsöngetéssel új korszak kezdődött annak a 99 ezer gyermeknek is, akik most lépték át először az iskola kapuját, családjuknak is. Arról az összesen 1,2489 millió iskolásról nem is beszélve, akik folytatják alsó és középfokú tanulmányaikat.

A törvényi szabályozás szerint ugyanis, minden gyermek, aki az adott év májusáig betölti a 6. életévét, iskolaköteles; így be kell íratni a lakóhely szerinti körzeti iskolába. A május és augusztus között született gyermekek - a szeptember elseje utániak évhalasztók -,  is megkezdhetik tanulmányaikat, amennyiben azt szakember is javasolja; ha a szülő és óvónő véleménye eltér, esetleg bizonytalan a család, érdemes felkeresni egy nevelési tanácsadót, ahol vizsgálatok alapján javaslatot adnak a szülőknek. A gyermeknek ugyanis mind testileg, pszichés és szociális szempontból is alkalmasnak kell lennie a becsöngetésre. 

 "A magyar gyermekek egyáltalán nem lesznek hatévesen iskolaérettek, főleg nem a mai elvárások szerint; valamikor hat-nyolcévesen érnek erre meg" - ad hangot véleményének Vekerdy Tamás pszichológus, oktatáskutató. Majd folytatja: ilyenkor még átmeneti állapotban vannak, és semmi alapja nincs annak a feltételezésnek, hogy a tehetsségesebb gyermekek előbb érnek, sokesetben ennek fordítottja igaz. A pszichológus szerint fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az iskolába óvodás megy, aki majd egy-három év alatt, nagy egyéni eltéréssel érik meg az iskolai órákhoz, elvárásokhoz. Tehát fokozatosan válik igazi iskolássá a gyermek, az akaratlagos folyamatok is fokozatosan kerülnek előtérbe, ahogy egyre jobban képes lesz uralkodni érzelmein, ösztönein, mozgásigényén.

A teljes cikket elolvashatja a hvg.hu-n

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.