Nem változnak a diákhitel feltételei idén

Változatlanok maradtak a felvehető összegek (költségtérítésesek számára legfeljebb havi 50, másoknak havi 40 ezer forint), a kamat azonban július 1-jétől 10,5 százalékra csökkent a múlt tanévi 11 százalékhoz képest. Júliusban lépett életbe az a könnyítés is, mely a nehéz helyzetbe kerültek számára lehetőséget ad törlesztő részletük maximum kétéves időtartamra szóló mérséklésére. Továbbá két pályázatot is indít a Diákhitel Központ Zrt., amelynek célja a tájékoztatás - hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón.

  • Edupress
Edupress
A harmadik alkalommal megrendezett Diákhitel Évnyitón értékelték a 2008/2009-es tanév eredményeit, valamint bejelentették az új tanévre érvényes változásokat, újításokat. Csillag Tamás, a Diákhitel Központ vezérigazgatója elmondta, a válság "viharfelhőinek megjelenésekor" először defenzív hozzáállásra gondoltak, azonban végül úgy döntöttek, offenzív célokat tűznek ki. Ennek megfelelően új finanszírozási stratégiát vezettek be a múlt tanév kezdetén és nem hagytak fel a hallgatók folyamatos tájékoztatásával sem. Véleményük szerint volt akkora bizalom a diákhitel konstrukcióban, hogy míg a banki hitelek felvételétől elzárkózott a társadalom, addig a Diákhitelt felvevők száma évről-évre nőtt. 

"A 2008/2009-es tanévben a 18.172 újonnan csatlakozott hiteligénylővel együtt összesen 73.407 felsőoktatásban tanuló számára 22,3 milliárd forint Diákhitel kifizetés történt" - mondta el Csillag. Az egy hitelfelvevőre jutó átlagos összeg azonban most volt a legmagasabb, megközelítette a 300 ezer forintot. A hitelfelvételi hajlandóság országosan 20 százalék volt, megyékre leosztva Baranya, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben volt a legnagyobb és Győr-Moson-Sopron, Vas megyékben és Budapesten volt a legalacsonyabb.

"Világviszonylatban is kiváló a magyar hallgatók törlesztési fegyelme" - mondta a vezérigazgató, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy a visszafizetés rugalmas, másrészt a törlesztési részlet a már végzett hallgató jövedelméhez igazodik. A múlt tanévben ennek megfelelően mindössze 2,9 százalék volt az abszolút nem-fizetők aránya, Csillag Tamás szerint ez alá már nehéz lenne menni.

Őri András hangsúlyozta: mivel a Diákhitel Központ Zrt. non-profit szervezet, ezért az egyre intenzívebbé váló kommunikációs kampány nem ügyfélszerző, hanem tájékoztató célt szolgál. Ennek jegyében készítettek egy rövid tájékoztató filmet a Diákhitelről, amit az idei tanév első hetében fognak eljuttatni 1200 érettségiztető középiskola végzős diákjaihoz. Ezen kívül két pályázat is indul - a hagyományos "Hitelesen a Diákhitelről" pályázatra középiskolás újságírók jelentkezhetnek, a rövidfilm pályázatra pedig minden fiatal. Feladatuk egy egyperces alkotás beküldése, amiben az egyetemistákra és főiskolásokra leselkedő különféle vesztes helyzeteket figurázzák ki, mutatják be a humor eszközeivel. A kisfilmeket a www.nemvagyokluzer.hu oldalon tölthetik föl és bocsáthatják szavazásra. 

edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.