Az ukrán felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott helyeire idén több tízezer dolláros pénzjuttatás ellenében rokkantnak nyilvánított kedvezményezettek kerültek be a legjobban teljesítő hallgatók helyett - írta egy ukrán hetilap nyomán az MTI. A tehetősebb szülők olyan orvosi igazolásokat vásároltak felvételiző gyermekiknek, amelyekkel bármelyik ukrán egyetemre felvételt nyerhettek soron kívül.
A Korreszpondent hírmagazin augusztus 14-ei száma szerint a legnépszerűbb ukrán intézményekbe tömegesen jelentkeztek a felvételi eljárásban kedvezményezettként részt vevő rokkantnak nyilvánított jelentkezők, a Kijevi Nemzeti Egyetem újságírói és közgazdász szakán rendelkezésre álló államilag támogatott helyekre például másfél-kétszer annyi kedvezményezett jelentkezés érkezett. A cikk szerint a felvételi követelményt épp hogy teljesítő, de soron kívüli felvételre jogosító papírral rendelkező felvételizők kiszorították az egyébként kitűnő emelt szintű érettségit elérő jelentkezőket.
Katyerina Szamojlik, a parlament oktatási bizottságának titkára a lapnak úgy nyilatkozott: a tehetősebb szülők tömegesen vásároltak gyermekiknek olyan orvosi igazolást, amellyel verseny nélkül juthattak be a legjobb ukrán egyetemekre. Míg korábban 5-10 ezer dollár kenőpénzért lehetett bejutni az egyetemekre, addig idén a szülőknek 20-40 ezer dollárt is kellett fizetniük a soron kívüli felvételt biztosító igazolásokért - tette hozzá, megjegyezve, hogy a korrupció az egyetemekről az orvosi igazolásokat kiadó egészségügyi intézményekbe helyeződött át. Pedig - mint a parlamenti képviselő mondta - az új ukrán felvételi rendszernek a felsőoktatásban elterjedt korrupciót kellett volna megszüntetnie, ám az a korábbinál is nagyobb korrupciót szült. A lap szerint az oktatási minisztériumban nem tagadják, hogy létezhet felvételi korrupció, de azt állítják, a felsőoktatási intézmények felvételi bizottságai minden rokkantigazolványt figyelmesen tanulmányoztak.
edupress
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
