Hamis rokkantkártyával jutottak be az egyetemekre ukrán diákok

Az ukrán felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott helyeire idén több tízezer dolláros pénzjuttatás ellenében rokkantnak nyilvánított kedvezményezettek kerültek be a legjobban teljesítő hallgatók helyett - írta egy ukrán hetilap nyomán az MTI. A tehetősebb szülők olyan orvosi igazolásokat vásároltak felvételiző gyermekiknek, amelyekkel bármelyik ukrán egyetemre felvételt nyerhettek soron kívül.

  • Edupress
A Korreszpondent hírmagazin augusztus 14-ei száma szerint a legnépszerűbb ukrán intézményekbe tömegesen jelentkeztek a felvételi eljárásban kedvezményezettként részt vevő rokkantnak nyilvánított jelentkezők, a Kijevi Nemzeti Egyetem újságírói és közgazdász szakán rendelkezésre álló államilag támogatott helyekre például másfél-kétszer annyi kedvezményezett jelentkezés érkezett. A cikk szerint a felvételi követelményt épp hogy teljesítő, de soron kívüli felvételre jogosító papírral rendelkező felvételizők kiszorították az egyébként kitűnő emelt szintű érettségit elérő jelentkezőket. 

Katyerina Szamojlik, a parlament oktatási bizottságának titkára a lapnak úgy nyilatkozott: a tehetősebb szülők tömegesen vásároltak gyermekiknek olyan orvosi igazolást, amellyel verseny nélkül juthattak be a legjobb ukrán egyetemekre. Míg korábban 5-10 ezer dollár kenőpénzért lehetett bejutni az egyetemekre, addig idén a szülőknek 20-40 ezer dollárt is kellett fizetniük a soron kívüli felvételt biztosító igazolásokért - tette hozzá, megjegyezve, hogy a korrupció az egyetemekről az orvosi igazolásokat kiadó egészségügyi intézményekbe helyeződött át. Pedig - mint a parlamenti képviselő mondta - az új ukrán felvételi rendszernek a felsőoktatásban elterjedt korrupciót kellett volna megszüntetnie, ám az a korábbinál is nagyobb korrupciót szült. A lap szerint az oktatási minisztériumban nem tagadják, hogy létezhet felvételi korrupció, de azt állítják, a felsőoktatási intézmények felvételi bizottságai minden rokkantigazolványt figyelmesen tanulmányoztak.

edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.