Ez nem is csoda, hiszen egy-két kivételtől eltekintve a legtöbb intézményben a pótfelvételin bekerültek több mint 10 százalékát adták az összes felvettnek (lásd táblázatunkat). Csak néhány nagy budapesti egyetem elégedett meg a sima felvételi eljárásban bejutottakkal – a Műegyetemre vagy az ELTE-re aránylag kevesen kerültek be később –, a többség tárt karokkal fogadta a pótfelvételiseket. Így tettek a vidéki tudományegyetemek is, a szegedi, illetve pécsi egyetemre például egyenként közel ezer diákot vettek fel utólag. A júliusban felvettek számához viszonyítva a legtöbb diák a parányi kalocsai intézménybe, a Tomori Pál Főiskolára került be (majdnem megduplázta így az intézmény a felvettek számát), de a Dunaújvárosi Főiskola 2008-ban felvett diákjainak az egyharmada is pótfelvételis volt.

A tavaly felvett pótfelvételisek nagy része, több mint 8 ezer diák alapképzésre jutott be. Alapképzésre azonban csak nagyon kivételesen lehet államilag támogatott helyre jelentkezni, a kormányzat ugyanis elsősorban költségtérítéses diákok felvételét engedélyezi. Így lesz ez az idén is: július elején Manherz Károly oktatási minisztériumi államtitkár tájékoztatta az intézményeket, hogy pótfelvételire csak költségtérítéses szakok hirdethetők meg – kivételt képeznek azok a mesterképzések, amelyeket a Magyar Akkreditációs Bizottság az idei év februárjától hagyott jóvá.

Tavaly a minisztériumi intencióknak megfelelően végül mindössze 224 pótfelvételis diák jutott alapképzésben államilag támogatott helyre, de nagy többségüket levelező tagozatra irányították, nappali alapképzésen helyet mindössze a Zrínyi-egyetem négy, had- és biztonságtechnikai mérnök diákjának sikerült megcsípnie. A többiek vállalták a költségek fizetését, mind nappali, mind esti, illetve levelező tagozaton. 

A pótfelvételisek többsége saját maga finanszírozza majd tanulmányait, ez alól kivételt jelentenek a felsőfokú szakképzésre jelentkezők: közülük nagyon kevesen hajlandóak pénzt áldozni saját képzésükért, 2500 államilag támogatott mellett mindössze 78-an vállalták költségtérítés fizetését oktatásukért. Idén ez másként lesz: e képzésben sem lehet támogatott helyre jelentkezni. 

A felsőfokú szakképzésben a slágerszakok egyébként hasonlóak az alapképzésbe jelentkezők választásához, tavaly a legtöbben, közel félezren idegenforgalmiszakmenedzser-képzésre jelentkeztek, és sokan mentek vendéglátóipari szakmenedzsernek is. Hagyományosan népszerűek voltak a kommunikációs és médiatechnológus szakok, mint ahogy a banki, pénzügyi ügyintézőké is. Ezek mellett igazán csak a csecsemőgondozó-, illetve ifjúságsegítő-képzésre jelentkeztek még sokan. Az államilag támogatott felsőfokú szakképzést választók nagy száma azt is jelentheti, hogy olyanok is sokan ezt próbálták meg, akik nem tudják vállalni a költségtérítéses alapképzést, viszont el akarták kezdeni felsőfokú tanulmányaikat.

A mesterképzésre tavaly is sokan jelentkezhettek államilag támogatott helyre is, e képzésen amúgy is jelentős kapacitás üresen maradt. Nem véletlen, hogy a valamivel több mint 4 ezer, „normális” felvételi eljárásban felvett mesterképzős mellé a pótfelvételin még több mint 2 ezren jutottak be.

A pótfelvételiseknek egy szempontból van előnyük a júliusban bekerültekkel szemben: már előre tudhatják, felveszik-e őket, avagy sem. Ugyanis azok a pontok számítanak pótfelvételin is, amelyek a hagyományos eljárásban kialakultak, azaz ha például egy költségtérítéses jogászképzésre júliusban be lehetett 250 ponttal kerülni, akkor a pótfelvételire kényszerült diák, ha ennél magasabb a pontszáma, minden további nélkül bejuthat. Ennek csak az a feltétele, hogy a felvételi tárgyakból legyen érettségije, ez azonban például épp a jogász szaknál nem probléma, mert két kötelező tárgy – a magyar és a történelem – a felvételi.

A pontszámokat viszont jól kell ismerni, ugyanis pótfelvételin csak egy intézménybe lehet beadni kérelmet. Azaz ha olyan helyre küldi be valaki a jelentkezési lapját, ahol a pontszám magasabb, mint amit az érettségi eredményéből, illetve többletpontjaiból ki lehet számolni, akkor csak elvesztegeti a jelentkezéshez szükséges 5 ezer forintját. Egyébként arra is figyelni kell, hogy csak az nyújthatja be a jelentkezési kérelmét, akinek nem sikerült a rendes eljárásban sehová bejutnia, illetve abban az évben nem is jelentkezett. Tehát ha valakit felvettek, az a pótfelvételivel már nem korrigálhatja azt a hibáját, hogy a jelentkezési lapon nem megfelelő sorrendbe állította az intézményeket vagy szakokat, és ezért egy nem igazán kívánt helyre jutott be.


RIBA ISTVÁN
HVG