Mit ígérnek a cégvezetők a pályakezdőknek?

Több mint 3 ezer műszaki, gazdasági és jogi területen működő vállalati vezetőt kérdezett meg a Gazdaság- és Vállalkozóelemző Intézet (GVI) egy éve, még a világválság kitörése előtt a diplomás pályakezdők várható foglalkoztatásáról és bérezéséről. Bár a krízis azóta valószínűleg alaposan felülírta az akkori várakozásokat, a felsőoktatás számára azért hosszú távú trendként figyelembe vehetőek lehetnek az intézet felmérésének eredményei.

  • Eduline

A vizsgálatból az derült ki, hogy diplomás pályakezdőket leginkább a közép-magyarországi régió külkereskedelmi tevékenységet is folytató vállalatai alkalmaztak, mindenekelőtt a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai szektorokban. A pénzügyi jellegű cégeknek 40 százaléka foglalkoztatott diplomás pályakezdőt, a szektor ezzel kimagaslik a többi felmért gazdasági terület közül, a feldolgozóipari cégeknek például csak az egynegyede érezte szükségét friss diplomások alkalmazásának. A felmérés egyik érdekes eredménye volt, hogy igazán csak a közép-magyarországi régió produkálja a gazdasági területek közötti különségeket, a többi régióban nincs nagy eltérés az egyes szektorok között. 

Az is kiderült, hogy vannak hiányszakmák, ahol csak nehezen sikerül megfelelő munkavállalót találni. Ilyenek mindenekelőtt a műszaki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és az informatikusi állások. A gazdasági végzettséget igénylő területen a könyvelő-számviteli munkatársat nevezték hiányszakmának a vállalatvezetők. Persze ez azért viszonylagos, mert a felmérésből kiderült, lehet, hogy vannak jelentkezők, ám bérigényüket a megkérdezett vezetők túl magasnak tartják, s ezért nem találnak megfelelő jelöltet.

Fontos szerepet játszanak a diplomás pályakezdők alkalmazásában a vállalati méretek is, a 250 főnél többet foglalkoztató cégek kétharmadánál találhatók okleveles munkavállalók. Számosságuknál fogva azonban a kis- és középvállalatok is kiveszik részüket a foglalkoztatásból, noha legfeljebb csak egyötödük foglalkoztat egyetemről vagy főiskoláról kikerülő pályakezdőt. Általában az is elmondható, hogy a többségében külföldi tulajdonú cégek szívesebben vállalkoznak diplomások foglalkoztatására.

A GVI arra is kitért felmérésében, mely oktatási intézmények a legnagyobb presztízsűek a vállalatvezetők szemében. A gazdasági képzésben a budapesti dominancia a jellemző, az első tízbe hét fővárosi egyetemi és főiskolai kar került. Jogi és igazgatási képzésben az ELTE messze kimagaslik, míg műszaki területen a Műegyetem karai vezetnek, s utánuk első vidékiként a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara végzett.

HVG

Hozzászólások

Elkezdődött az ovi, de még várni kell az óvodai nevelő státusz kivezetésére és a rugalmas óvoda-iskola átmenetre is

Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu