Mit ígérnek a cégvezetők a pályakezdőknek?

Több mint 3 ezer műszaki, gazdasági és jogi területen működő vállalati vezetőt kérdezett meg a Gazdaság- és Vállalkozóelemző Intézet (GVI) egy éve, még a világválság kitörése előtt a diplomás pályakezdők várható foglalkoztatásáról és bérezéséről. Bár a krízis azóta valószínűleg alaposan felülírta az akkori várakozásokat, a felsőoktatás számára azért hosszú távú trendként figyelembe vehetőek lehetnek az intézet felmérésének eredményei.

  • Eduline
A vizsgálatból az derült ki, hogy diplomás pályakezdőket leginkább a közép-magyarországi régió külkereskedelmi tevékenységet is folytató vállalatai alkalmaztak, mindenekelőtt a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai szektorokban. A pénzügyi jellegű cégeknek 40 százaléka foglalkoztatott diplomás pályakezdőt, a szektor ezzel kimagaslik a többi felmért gazdasági terület közül, a feldolgozóipari cégeknek például csak az egynegyede érezte szükségét friss diplomások alkalmazásának. A felmérés egyik érdekes eredménye volt, hogy igazán csak a közép-magyarországi régió produkálja a gazdasági területek közötti különségeket, a többi régióban nincs nagy eltérés az egyes szektorok között. 

Az is kiderült, hogy vannak hiányszakmák, ahol csak nehezen sikerül megfelelő munkavállalót találni. Ilyenek mindenekelőtt a műszaki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és az informatikusi állások. A gazdasági végzettséget igénylő területen a könyvelő-számviteli munkatársat nevezték hiányszakmának a vállalatvezetők. Persze ez azért viszonylagos, mert a felmérésből kiderült, lehet, hogy vannak jelentkezők, ám bérigényüket a megkérdezett vezetők túl magasnak tartják, s ezért nem találnak megfelelő jelöltet.

Fontos szerepet játszanak a diplomás pályakezdők alkalmazásában a vállalati méretek is, a 250 főnél többet foglalkoztató cégek kétharmadánál találhatók okleveles munkavállalók. Számosságuknál fogva azonban a kis- és középvállalatok is kiveszik részüket a foglalkoztatásból, noha legfeljebb csak egyötödük foglalkoztat egyetemről vagy főiskoláról kikerülő pályakezdőt. Általában az is elmondható, hogy a többségében külföldi tulajdonú cégek szívesebben vállalkoznak diplomások foglalkoztatására.

A GVI arra is kitért felmérésében, mely oktatási intézmények a legnagyobb presztízsűek a vállalatvezetők szemében. A gazdasági képzésben a budapesti dominancia a jellemző, az első tízbe hét fővárosi egyetemi és főiskolai kar került. Jogi és igazgatási képzésben az ELTE messze kimagaslik, míg műszaki területen a Műegyetem karai vezetnek, s utánuk első vidékiként a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara végzett.

HVG

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.