Mit ígérnek a cégvezetők a pályakezdőknek?

Több mint 3 ezer műszaki, gazdasági és jogi területen működő vállalati vezetőt kérdezett meg a Gazdaság- és Vállalkozóelemző Intézet (GVI) egy éve, még a világválság kitörése előtt a diplomás pályakezdők várható foglalkoztatásáról és bérezéséről. Bár a krízis azóta valószínűleg alaposan felülírta az akkori várakozásokat, a felsőoktatás számára azért hosszú távú trendként figyelembe vehetőek lehetnek az intézet felmérésének eredményei.

  • Eduline

A vizsgálatból az derült ki, hogy diplomás pályakezdőket leginkább a közép-magyarországi régió külkereskedelmi tevékenységet is folytató vállalatai alkalmaztak, mindenekelőtt a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai szektorokban. A pénzügyi jellegű cégeknek 40 százaléka foglalkoztatott diplomás pályakezdőt, a szektor ezzel kimagaslik a többi felmért gazdasági terület közül, a feldolgozóipari cégeknek például csak az egynegyede érezte szükségét friss diplomások alkalmazásának. A felmérés egyik érdekes eredménye volt, hogy igazán csak a közép-magyarországi régió produkálja a gazdasági területek közötti különségeket, a többi régióban nincs nagy eltérés az egyes szektorok között. 

Az is kiderült, hogy vannak hiányszakmák, ahol csak nehezen sikerül megfelelő munkavállalót találni. Ilyenek mindenekelőtt a műszaki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és az informatikusi állások. A gazdasági végzettséget igénylő területen a könyvelő-számviteli munkatársat nevezték hiányszakmának a vállalatvezetők. Persze ez azért viszonylagos, mert a felmérésből kiderült, lehet, hogy vannak jelentkezők, ám bérigényüket a megkérdezett vezetők túl magasnak tartják, s ezért nem találnak megfelelő jelöltet.

Fontos szerepet játszanak a diplomás pályakezdők alkalmazásában a vállalati méretek is, a 250 főnél többet foglalkoztató cégek kétharmadánál találhatók okleveles munkavállalók. Számosságuknál fogva azonban a kis- és középvállalatok is kiveszik részüket a foglalkoztatásból, noha legfeljebb csak egyötödük foglalkoztat egyetemről vagy főiskoláról kikerülő pályakezdőt. Általában az is elmondható, hogy a többségében külföldi tulajdonú cégek szívesebben vállalkoznak diplomások foglalkoztatására.

A GVI arra is kitért felmérésében, mely oktatási intézmények a legnagyobb presztízsűek a vállalatvezetők szemében. A gazdasági képzésben a budapesti dominancia a jellemző, az első tízbe hét fővárosi egyetemi és főiskolai kar került. Jogi és igazgatási képzésben az ELTE messze kimagaslik, míg műszaki területen a Műegyetem karai vezetnek, s utánuk első vidékiként a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara végzett.

HVG

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.