Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Több mint 3 ezer műszaki, gazdasági és jogi területen működő vállalati vezetőt kérdezett meg a Gazdaság- és Vállalkozóelemző Intézet (GVI) egy éve, még a világválság kitörése előtt a diplomás pályakezdők várható foglalkoztatásáról és bérezéséről. Bár a krízis azóta valószínűleg alaposan felülírta az akkori várakozásokat, a felsőoktatás számára azért hosszú távú trendként figyelembe vehetőek lehetnek az intézet felmérésének eredményei.
A vizsgálatból az derült ki, hogy diplomás pályakezdőket leginkább a közép-magyarországi régió külkereskedelmi tevékenységet is folytató vállalatai alkalmaztak, mindenekelőtt a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai szektorokban. A pénzügyi jellegű cégeknek 40 százaléka foglalkoztatott diplomás pályakezdőt, a szektor ezzel kimagaslik a többi felmért gazdasági terület közül, a feldolgozóipari cégeknek például csak az egynegyede érezte szükségét friss diplomások alkalmazásának. A felmérés egyik érdekes eredménye volt, hogy igazán csak a közép-magyarországi régió produkálja a gazdasági területek közötti különségeket, a többi régióban nincs nagy eltérés az egyes szektorok között.
Az is kiderült, hogy vannak hiányszakmák, ahol csak nehezen sikerül megfelelő munkavállalót találni. Ilyenek mindenekelőtt a műszaki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és az informatikusi állások. A gazdasági végzettséget igénylő területen a könyvelő-számviteli munkatársat nevezték hiányszakmának a vállalatvezetők. Persze ez azért viszonylagos, mert a felmérésből kiderült, lehet, hogy vannak jelentkezők, ám bérigényüket a megkérdezett vezetők túl magasnak tartják, s ezért nem találnak megfelelő jelöltet.
Fontos szerepet játszanak a diplomás pályakezdők alkalmazásában a vállalati méretek is, a 250 főnél többet foglalkoztató cégek kétharmadánál találhatók okleveles munkavállalók. Számosságuknál fogva azonban a kis- és középvállalatok is kiveszik részüket a foglalkoztatásból, noha legfeljebb csak egyötödük foglalkoztat egyetemről vagy főiskoláról kikerülő pályakezdőt. Általában az is elmondható, hogy a többségében külföldi tulajdonú cégek szívesebben vállalkoznak diplomások foglalkoztatására.
A GVI arra is kitért felmérésében, mely oktatási intézmények a legnagyobb presztízsűek a vállalatvezetők szemében. A gazdasági képzésben a budapesti dominancia a jellemző, az első tízbe hét fővárosi egyetemi és főiskolai kar került. Jogi és igazgatási képzésben az ELTE messze kimagaslik, míg műszaki területen a Műegyetem karai vezetnek, s utánuk első vidékiként a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara végzett.
HVG
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.