Diplomás pályakövetés: ki miért tanul tovább?

A nemrég elindult Diplomás pályakövetés kutatási program első lépéseként arra próbáltak választ kapni a szervezők csaknem nyolcezer hallgató személyes megkérdezésével, hogy milyennek tartják az iskolájukban megszerezhető diploma munkaerőpiaci értékét és milyen fizetésre számítanak a papír kézhezvétele után.

  • Edupress

Az Educatio kutatása során arra kérte a hallgatókat, hogy a szakmai szempontokon túl, az általuk felsorolt tényezők közül válasszák ki azokat, amelyek szerintük a diploma megszerzéséből származó legfontosabb előnyöket jelentik majd számukra. 

A legtöbb említést az egzisztenciális helyzettel kapcsolatos két szempont - a munkanélküliség elkerülése és a magas jövedelem - kapta. A hallgatók számára tehát az anyagi biztonság és a gyarapodás a felsőfokú diplomához kötődő legerősebb várakozás. 

A harmadik legfontosabb szempont, hogy szerintük a diplomával szabadabb, kötetlenebb életmódra lesz lehetőségük. A megkérdezett hallgatók ennél valamivel kevésbé találták fontosnak az olyan, presztízs szempontokat képviselő értékeket, mint a felsőfokú végzettséghez kötődő megbecsülést és a vezetői pozíció elérésének lehetőségét. A várakozások között a legkisebb súllyal az szerepel, hogy a diploma megszerzésével könnyebb lesz a külföldi tanulmányút vagy más országban történő munkavállalás. 

A hallgatók diplomához kötődő várakozásait, értékeit számos tényező határozhatja meg. Más-más várakozással tekinthetnek a felsőfokú végzettség megszerzése felé a különböző társadalmi hátterű, nemű, vagy lakóhelyű fiatalok. Ugyanakkor természetes az is, hogy a választott képzés is nagyban befolyásolja a végzés utáni várakozásokat, illetve - másik irányból szemlélve - a diplomához kötődő értékek már a szakválasztásra is hatással vannak. A műszakisok és az informatikusok számára a diploma elsősorban magas jövedelmet jelent, körükben a diploma megszerzésének egzisztenciális motivációja bizonyult a legerősebbnek. Ide tartozik, hogy a várakozások szerint a felsőfokú végzettség megóvhat a munkanélküliségtől, illetve a diploma magasabb jövedelmi szintet eredményezhet. 

A munkanélküliség elkerülése fontosabb motivációnak bizonyult a női hallgatók körében, mint a férfiaknál. A képzési területek közül leginkább a műszaki valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói számára képviseli leginkább a diploma a biztos munkahelyet. 

A magas jövedelem felé irányuló várakozások - a munkanélküliség elkerülésével ellentétben - határozottan erősebbek a férfiak körében. A jövedelmi szempontot a vidéki intézményekben tanulók nagyobb arányban említették, mint a fővárosi intézmények hallgatói. Képzési területekre lebontva a gazdasági, informatikai és műszaki képzések hallgatói várnak leginkább jövedelemnövekedést a diplomától. E tekintetben a bölcsészettudományi, művészeti, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi valamint természettudományi képzésben résztvevők az átlagosnál kisebb várakozásokat fűznek a felsőfokú végzettség megszerzéséhez. 

A diplomaszerzéshez kötődő egzisztenciális motivációk koncentráltan vizsgálhatók azoknak a hallgatóknak az elemzésével, akik mind a két választásukban e tényező mellett döntöttek. Ők azok, akik a diploma értékére vonatkozó hat tényező közül a két anyagi, egzisztenciális szempontot emelték ki: a munkanélküliség elkerülése mellett magas jövedelmet várnak a diplomától. Ez az erős egzisztenciális motivációval jellemezhető csoport nagyobb arányban van jelen a vidéki felsőoktatási intézményekben, képzési terület tekintetében pedig jellemzően az informatikai és műszaki szakokon hallgatók soraiból kerül ki. Az egzisztenciális motiváció kizárólagossága inkább a férfiakra jellemző, társadalmi háttér-tényezők tekintetében pedig nagyobb arányban találhatunk ilyen értékeket képviselő hallgatókat azok körében, akiknek szülei a gimnáziumi érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

A tanulmány teljes anyaga itt olvasható. 

edupress
Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.