Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A nemrég elindult Diplomás pályakövetés kutatási program első lépéseként arra próbáltak választ kapni a szervezők csaknem nyolcezer hallgató személyes megkérdezésével, hogy milyennek tartják az iskolájukban megszerezhető diploma munkaerőpiaci értékét és milyen fizetésre számítanak a papír kézhezvétele után.

Az Educatio kutatása során arra kérte a hallgatókat, hogy a szakmai szempontokon túl, az általuk felsorolt tényezők közül válasszák ki azokat, amelyek szerintük a diploma megszerzéséből származó legfontosabb előnyöket jelentik majd számukra.
A legtöbb említést az egzisztenciális helyzettel kapcsolatos két szempont - a munkanélküliség elkerülése és a magas jövedelem - kapta. A hallgatók számára tehát az anyagi biztonság és a gyarapodás a felsőfokú diplomához kötődő legerősebb várakozás.
A harmadik legfontosabb szempont, hogy szerintük a diplomával szabadabb, kötetlenebb életmódra lesz lehetőségük. A megkérdezett hallgatók ennél valamivel kevésbé találták fontosnak az olyan, presztízs szempontokat képviselő értékeket, mint a felsőfokú végzettséghez kötődő megbecsülést és a vezetői pozíció elérésének lehetőségét. A várakozások között a legkisebb súllyal az szerepel, hogy a diploma megszerzésével könnyebb lesz a külföldi tanulmányút vagy más országban történő munkavállalás.
A hallgatók diplomához kötődő várakozásait, értékeit számos tényező határozhatja meg. Más-más várakozással tekinthetnek a felsőfokú végzettség megszerzése felé a különböző társadalmi hátterű, nemű, vagy lakóhelyű fiatalok. Ugyanakkor természetes az is, hogy a választott képzés is nagyban befolyásolja a végzés utáni várakozásokat, illetve - másik irányból szemlélve - a diplomához kötődő értékek már a szakválasztásra is hatással vannak. A műszakisok és az informatikusok számára a diploma elsősorban magas jövedelmet jelent, körükben a diploma megszerzésének egzisztenciális motivációja bizonyult a legerősebbnek. Ide tartozik, hogy a várakozások szerint a felsőfokú végzettség megóvhat a munkanélküliségtől, illetve a diploma magasabb jövedelmi szintet eredményezhet.
A munkanélküliség elkerülése fontosabb motivációnak bizonyult a női hallgatók körében, mint a férfiaknál. A képzési területek közül leginkább a műszaki valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói számára képviseli leginkább a diploma a biztos munkahelyet.
A magas jövedelem felé irányuló várakozások - a munkanélküliség elkerülésével ellentétben - határozottan erősebbek a férfiak körében. A jövedelmi szempontot a vidéki intézményekben tanulók nagyobb arányban említették, mint a fővárosi intézmények hallgatói. Képzési területekre lebontva a gazdasági, informatikai és műszaki képzések hallgatói várnak leginkább jövedelemnövekedést a diplomától. E tekintetben a bölcsészettudományi, művészeti, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi valamint természettudományi képzésben résztvevők az átlagosnál kisebb várakozásokat fűznek a felsőfokú végzettség megszerzéséhez.
A diplomaszerzéshez kötődő egzisztenciális motivációk koncentráltan vizsgálhatók azoknak a hallgatóknak az elemzésével, akik mind a két választásukban e tényező mellett döntöttek. Ők azok, akik a diploma értékére vonatkozó hat tényező közül a két anyagi, egzisztenciális szempontot emelték ki: a munkanélküliség elkerülése mellett magas jövedelmet várnak a diplomától. Ez az erős egzisztenciális motivációval jellemezhető csoport nagyobb arányban van jelen a vidéki felsőoktatási intézményekben, képzési terület tekintetében pedig jellemzően az informatikai és műszaki szakokon hallgatók soraiból kerül ki. Az egzisztenciális motiváció kizárólagossága inkább a férfiakra jellemző, társadalmi háttér-tényezők tekintetében pedig nagyobb arányban találhatunk ilyen értékeket képviselő hallgatókat azok körében, akiknek szülei a gimnáziumi érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.
A tanulmány teljes anyaga
olvasható.
edupress
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.