Diplomás pályakövetés: ki miért tanul tovább?

A nemrég elindult Diplomás pályakövetés kutatási program első lépéseként arra próbáltak választ kapni a szervezők csaknem nyolcezer hallgató személyes megkérdezésével, hogy milyennek tartják az iskolájukban megszerezhető diploma munkaerőpiaci értékét és milyen fizetésre számítanak a papír kézhezvétele után.

  • Edupress

Az Educatio kutatása során arra kérte a hallgatókat, hogy a szakmai szempontokon túl, az általuk felsorolt tényezők közül válasszák ki azokat, amelyek szerintük a diploma megszerzéséből származó legfontosabb előnyöket jelentik majd számukra. 

A legtöbb említést az egzisztenciális helyzettel kapcsolatos két szempont - a munkanélküliség elkerülése és a magas jövedelem - kapta. A hallgatók számára tehát az anyagi biztonság és a gyarapodás a felsőfokú diplomához kötődő legerősebb várakozás. 

A harmadik legfontosabb szempont, hogy szerintük a diplomával szabadabb, kötetlenebb életmódra lesz lehetőségük. A megkérdezett hallgatók ennél valamivel kevésbé találták fontosnak az olyan, presztízs szempontokat képviselő értékeket, mint a felsőfokú végzettséghez kötődő megbecsülést és a vezetői pozíció elérésének lehetőségét. A várakozások között a legkisebb súllyal az szerepel, hogy a diploma megszerzésével könnyebb lesz a külföldi tanulmányút vagy más országban történő munkavállalás. 

A hallgatók diplomához kötődő várakozásait, értékeit számos tényező határozhatja meg. Más-más várakozással tekinthetnek a felsőfokú végzettség megszerzése felé a különböző társadalmi hátterű, nemű, vagy lakóhelyű fiatalok. Ugyanakkor természetes az is, hogy a választott képzés is nagyban befolyásolja a végzés utáni várakozásokat, illetve - másik irányból szemlélve - a diplomához kötődő értékek már a szakválasztásra is hatással vannak. A műszakisok és az informatikusok számára a diploma elsősorban magas jövedelmet jelent, körükben a diploma megszerzésének egzisztenciális motivációja bizonyult a legerősebbnek. Ide tartozik, hogy a várakozások szerint a felsőfokú végzettség megóvhat a munkanélküliségtől, illetve a diploma magasabb jövedelmi szintet eredményezhet. 

A munkanélküliség elkerülése fontosabb motivációnak bizonyult a női hallgatók körében, mint a férfiaknál. A képzési területek közül leginkább a műszaki valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói számára képviseli leginkább a diploma a biztos munkahelyet. 

A magas jövedelem felé irányuló várakozások - a munkanélküliség elkerülésével ellentétben - határozottan erősebbek a férfiak körében. A jövedelmi szempontot a vidéki intézményekben tanulók nagyobb arányban említették, mint a fővárosi intézmények hallgatói. Képzési területekre lebontva a gazdasági, informatikai és műszaki képzések hallgatói várnak leginkább jövedelemnövekedést a diplomától. E tekintetben a bölcsészettudományi, művészeti, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi valamint természettudományi képzésben résztvevők az átlagosnál kisebb várakozásokat fűznek a felsőfokú végzettség megszerzéséhez. 

A diplomaszerzéshez kötődő egzisztenciális motivációk koncentráltan vizsgálhatók azoknak a hallgatóknak az elemzésével, akik mind a két választásukban e tényező mellett döntöttek. Ők azok, akik a diploma értékére vonatkozó hat tényező közül a két anyagi, egzisztenciális szempontot emelték ki: a munkanélküliség elkerülése mellett magas jövedelmet várnak a diplomától. Ez az erős egzisztenciális motivációval jellemezhető csoport nagyobb arányban van jelen a vidéki felsőoktatási intézményekben, képzési terület tekintetében pedig jellemzően az informatikai és műszaki szakokon hallgatók soraiból kerül ki. Az egzisztenciális motiváció kizárólagossága inkább a férfiakra jellemző, társadalmi háttér-tényezők tekintetében pedig nagyobb arányban találhatunk ilyen értékeket képviselő hallgatókat azok körében, akiknek szülei a gimnáziumi érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

A tanulmány teljes anyaga itt olvasható. 

edupress
Hozzászólások

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.