Diplomás pályakövetés: ki miért tanul tovább?

A nemrég elindult Diplomás pályakövetés kutatási program első lépéseként arra próbáltak választ kapni a szervezők csaknem nyolcezer hallgató személyes megkérdezésével, hogy milyennek tartják az iskolájukban megszerezhető diploma munkaerőpiaci értékét és milyen fizetésre számítanak a papír kézhezvétele után.

  • Edupress

Az Educatio kutatása során arra kérte a hallgatókat, hogy a szakmai szempontokon túl, az általuk felsorolt tényezők közül válasszák ki azokat, amelyek szerintük a diploma megszerzéséből származó legfontosabb előnyöket jelentik majd számukra. 

A legtöbb említést az egzisztenciális helyzettel kapcsolatos két szempont - a munkanélküliség elkerülése és a magas jövedelem - kapta. A hallgatók számára tehát az anyagi biztonság és a gyarapodás a felsőfokú diplomához kötődő legerősebb várakozás. 

A harmadik legfontosabb szempont, hogy szerintük a diplomával szabadabb, kötetlenebb életmódra lesz lehetőségük. A megkérdezett hallgatók ennél valamivel kevésbé találták fontosnak az olyan, presztízs szempontokat képviselő értékeket, mint a felsőfokú végzettséghez kötődő megbecsülést és a vezetői pozíció elérésének lehetőségét. A várakozások között a legkisebb súllyal az szerepel, hogy a diploma megszerzésével könnyebb lesz a külföldi tanulmányút vagy más országban történő munkavállalás. 

A hallgatók diplomához kötődő várakozásait, értékeit számos tényező határozhatja meg. Más-más várakozással tekinthetnek a felsőfokú végzettség megszerzése felé a különböző társadalmi hátterű, nemű, vagy lakóhelyű fiatalok. Ugyanakkor természetes az is, hogy a választott képzés is nagyban befolyásolja a végzés utáni várakozásokat, illetve - másik irányból szemlélve - a diplomához kötődő értékek már a szakválasztásra is hatással vannak. A műszakisok és az informatikusok számára a diploma elsősorban magas jövedelmet jelent, körükben a diploma megszerzésének egzisztenciális motivációja bizonyult a legerősebbnek. Ide tartozik, hogy a várakozások szerint a felsőfokú végzettség megóvhat a munkanélküliségtől, illetve a diploma magasabb jövedelmi szintet eredményezhet. 

A munkanélküliség elkerülése fontosabb motivációnak bizonyult a női hallgatók körében, mint a férfiaknál. A képzési területek közül leginkább a műszaki valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói számára képviseli leginkább a diploma a biztos munkahelyet. 

A magas jövedelem felé irányuló várakozások - a munkanélküliség elkerülésével ellentétben - határozottan erősebbek a férfiak körében. A jövedelmi szempontot a vidéki intézményekben tanulók nagyobb arányban említették, mint a fővárosi intézmények hallgatói. Képzési területekre lebontva a gazdasági, informatikai és műszaki képzések hallgatói várnak leginkább jövedelemnövekedést a diplomától. E tekintetben a bölcsészettudományi, művészeti, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi valamint természettudományi képzésben résztvevők az átlagosnál kisebb várakozásokat fűznek a felsőfokú végzettség megszerzéséhez. 

A diplomaszerzéshez kötődő egzisztenciális motivációk koncentráltan vizsgálhatók azoknak a hallgatóknak az elemzésével, akik mind a két választásukban e tényező mellett döntöttek. Ők azok, akik a diploma értékére vonatkozó hat tényező közül a két anyagi, egzisztenciális szempontot emelték ki: a munkanélküliség elkerülése mellett magas jövedelmet várnak a diplomától. Ez az erős egzisztenciális motivációval jellemezhető csoport nagyobb arányban van jelen a vidéki felsőoktatási intézményekben, képzési terület tekintetében pedig jellemzően az informatikai és műszaki szakokon hallgatók soraiból kerül ki. Az egzisztenciális motiváció kizárólagossága inkább a férfiakra jellemző, társadalmi háttér-tényezők tekintetében pedig nagyobb arányban találhatunk ilyen értékeket képviselő hallgatókat azok körében, akiknek szülei a gimnáziumi érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

A tanulmány teljes anyaga

itt

olvasható. 

edupress

Hozzászólások

Totyik Tamás: kihívás elé állítja az iskolákat az alsós javaslatcsomag a 2026/2027-es tanévben

35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu