Este nyolc órától felvételi ponthatárok, elemzések az eduline-on!

Ma este hozzák nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat, ezzel mintegy 127.500 ezer felvételiző sorsa dől el.

  • Eduline
Az érdeklődők a fővárosban, a Millenáris Parkban kivetítőkön is figyelemmel kísérhetik a ponthatárokat a Pont Ott Partin. A rendezvényre kilátogat Hiller István szakminiszter is. 

A helyszínen koncertekkel is várják a „közösségi izgulásra” vágyó felvételizőket, és fórumbeszélgetést tartanak többek között a ponthatárok alakulásáról, az ösztöndíj-lehetőségekről, hallgatói juttatásokról, a diplomák piacképességéről.

Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukon megadták mobiltelefonszámukat és hozzájárultak, a ponthatárok nyilvánossá válásakor sms-ben is értesítést kapnak. 

A felsőoktatási jelentkezések alapján arra lehet számítani, hogy a hagyományosan kedvelt szakokon és intézményekben idén is magasak lesznek a ponthatárok. Az idén felvételizők optimisták: egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint 73 százalékuk hisz abban, hogy az érettségi évében felveszik, és további 20 százalékuk gondolja, hogy a legkésőbb a következő évben bekerül a felsőoktatásba.

Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly. Alapképzésre 90.600-an, egységes osztatlan képzésre 10.200-an, felsőfokú szakképzésre 6.500-an nyújtottak be kérelmet. Mesterképzésre első helyen 17 ezren jelentkeztek. 

  

 A diákok összesen 285 ezer jelentkezést adtak be a következő tanévre. A többletből mintegy 12 ezer a nyelvi előkészítő évfolyamon most végző diák és mintegy 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés. Idén a jelentkezések alapján a legnépszerűbb alapszak a turizmus-vendéglátás, intézménye pedig az ELTE, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem követ.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.