Mennyit keresnek az egyetemek vezetői?

Nem minősül közérdekű adatnak a rektorok fizetése, így nem hozzák nyilvánosságra juttatásaik összegét a felsőoktatási intézmények vezetői - áll a Magyar Rektori Konferencia a Magyar Nemzet számára eljuttatott állásfoglalásában. A lap által megkérdezett alkotmányjogász véleménye szerint nincs olyan szabály, amely felmentené a rektorokat az állami intézmények vezetőire vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség alól, így egy ellenük indított, sikeres pert is elképzelhetőnek tart.

  • Edupress
Ugyan az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) volt az, ami az intézmények gazdasági tanácsainak javaslata alapján megállapította a rektorok fizetését az idei költségvetési évre vonatkozóan, az újság számára megtagadta, hogy kiadja ezeket az információkat. Véleményük szerint ilyen joggal csak az egyetemek, főiskolák rendelkeznek. 

Arató Gergely, az OKM államtitkára egy múlt héten tartott tájékoztatón elmondta: több intézményben csökkentették a vezetői juttatásokat, erről pontos tájékoztatást adatgazdaként azonban csupán az adott felsőoktatási intézmények adhatnak. Hozzátette: ettől az évtől a rektori prémium nem haladhatja meg az összesített illetmények tíz százalékát. Tapasztalatai alapján azonban hangsúlyozta: egyre kevesebb intézmény képes növelni a vezetők fizetését, ha pedig mégis így döntenek, abban forráshiány miatt a minisztérium nem tud részt vállalni. 

Annak ellenére, hogy a rektorok a jogi szakvéleményre hivatkozva nem árulják el saját fizetésüket, a Magyar Nemzet által megkérdezett Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint azok közérdekű adatok. Simon Attila alkotmányjogász szerint pedig meg kellene fontolni a per indításának lehetőségét, hiszen ismeretei alapján nincs olyan szabály, amely felmentené a rektorokat az állami intézmények vezetőire vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségtől, így a főszabály szerint nyilvánosságra kell hoznia a közpénzből fizetett juttatásokat. 

Jóri András adatvédelmi biztos a Kossuth Rádiónak azonban elmondta: heteken belül megfogalmazza az ajánlást azon passzus értelmezéséhez, mely a közfeladatokat ellátó személy munkájával kapcsolatos adatainak nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. 

Nem ért ugyanakkor egyet az intézmények vezetőinek elutasító magatartásával Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora. Ő ugyan politikusként nem is választhatott más utat, elmondása szerint azonban ezt ellenkező esetben is megtette volna. Magda Sándor 2.351.240 forintos havi fizetése mellé éves prémiumként kapja meg egyhavi bérét, melynek hat havi összegről való lecsökkentését ő maga kérte - írja a Magyar Nemzet. A gyöngyösi rektor hangsúlyozta: a rejtegetésből könnyen a magas összegre lehet következtetni.

edupress
Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.