Etikátlan a nyelvvizsgához kötött diploma?

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint etikátlan, hogy a felsőoktatási intézményekben az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben középfokú "C" típusú nyelvvizsgát tett - közölte Keszei Sándor, az MSZOE elnöke hétfőn. A szülői szervezet többek között a nyelvvizsgáért adott többletpontok eltörlését javasolja.

  • Eduline

A szülői szervezet álláspontja az, hogy az alapképzésben megszerzett végzettséget bizonyító oklevél kiadását nem lehet olyan diszkriminatív feltételhez kötni, amelynek semmi köze a felsőoktatási szolgáltatásokhoz, hiszen az intézmények nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára.

Súlyosan sérti az egyenlő bánásmód elvét az olyan intézkedés, amely megkülönbözteti a hallgatókat vagyoni helyzetük, társadalmi származásuk, és az iskolai idegen nyelvoktatás minősége alapján - írta közleményében a szülői szervezet vezetője.

Keszei Sándor szerint egyértelmű, hogy a sikeres nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű emeltszintű nyelvi érettségi pontszám elérése nagyban függ a családok anyagi helyzetétől, a szülők iskolázottságától, a tanuló lakóhelyén levő iskolai nyelvoktatás színvonalától és a gyermek (tanuló, hallgató) egyéb helyzetétől.

Az MSZOE azt javasolja, hogy töröljék a nyelvvizsgáért adott diszkriminatív jellegű többletpontokat, s a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el az idegen nyelv tárgyból tett érettségi vizsga eredményét tartalmazó kétszintű érettségi bizonyítványt.

Kezdeményezik továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények az alaptevékenységükhöz igazodóan, biztosítsák idegen nyelven a szakterület műveléséhez szükséges szaknyelvi ismeretek oktatását, fejlesztését, és erről adjanak ki nyelvvizsga bizonyítványt.

Szülői és hallgatói panaszok alapján kezdeményezik az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkárságán, vizsgálják felül elképzeléseiket, és az idegen nyelvből tett kétszintű érettségi vizsgát tekintsék olyan kizárólagos nyelvi felkészültségnek, amely elegendő a felsőoktatási tanulmányok sikeres befejezéséhez.

MTI

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.