Etikátlan a nyelvvizsgához kötött diploma?

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint etikátlan, hogy a felsőoktatási intézményekben az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben középfokú "C" típusú nyelvvizsgát tett - közölte Keszei Sándor, az MSZOE elnöke hétfőn. A szülői szervezet többek között a nyelvvizsgáért adott többletpontok eltörlését javasolja.

  • Eduline

A szülői szervezet álláspontja az, hogy az alapképzésben megszerzett végzettséget bizonyító oklevél kiadását nem lehet olyan diszkriminatív feltételhez kötni, amelynek semmi köze a felsőoktatási szolgáltatásokhoz, hiszen az intézmények nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára.

Súlyosan sérti az egyenlő bánásmód elvét az olyan intézkedés, amely megkülönbözteti a hallgatókat vagyoni helyzetük, társadalmi származásuk, és az iskolai idegen nyelvoktatás minősége alapján - írta közleményében a szülői szervezet vezetője.

Keszei Sándor szerint egyértelmű, hogy a sikeres nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű emeltszintű nyelvi érettségi pontszám elérése nagyban függ a családok anyagi helyzetétől, a szülők iskolázottságától, a tanuló lakóhelyén levő iskolai nyelvoktatás színvonalától és a gyermek (tanuló, hallgató) egyéb helyzetétől.

Az MSZOE azt javasolja, hogy töröljék a nyelvvizsgáért adott diszkriminatív jellegű többletpontokat, s a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el az idegen nyelv tárgyból tett érettségi vizsga eredményét tartalmazó kétszintű érettségi bizonyítványt.Kezdeményezik továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények az alaptevékenységükhöz igazodóan, biztosítsák idegen nyelven a szakterület műveléséhez szükséges szaknyelvi ismeretek oktatását, fejlesztését, és erről adjanak ki nyelvvizsga bizonyítványt.Szülői és hallgatói panaszok alapján kezdeményezik az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkárságán, vizsgálják felül elképzeléseiket, és az idegen nyelvből tett kétszintű érettségi vizsgát tekintsék olyan kizárólagos nyelvi felkészültségnek, amely elegendő a felsőoktatási tanulmányok sikeres befejezéséhez.MTI

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.