Érdemes egy rövid időre beleképzelni magunkat az időszámításunk előtti korba, amikor a legmodernebb fegyver az íj, a hírközlés módja a levél vagy az élőszavas közlés, mellékesen a népesség döntő része nem tud írni-olvasni. Ezen kor technikai lehetőségei között kell megoldanunk, hogy egy ostromlott várból kijusson egy üzenet a mieinkhez. Meglepő, hogy nagyrészt olyan módszerek jutnak ilyenkor az eszünkbe, amik szerepelnek Aineiasz Taktilosz i. e. 4. században írt, „Taktika” című művében, aminek a várostromokkal foglalkozó fejezete fennmaradt.
A rejtett üzenetküldésre jó módszer, ha az üzenetet egy mellvért lemezei alá vagy a kantárszárba rejtjük. Még jobb, ha egy nyílt üzenetet vivő küldönc bőrsarujába varrjuk a titkos üzenetet, hogy ő maga se tudjon róla. Ez utóbbi elv manapság leginkább a kábítószercsempészek eszköztárában él tovább.
De Aineiasz műve nem csak az üzenetek elrejtésére, hanem kódolására vonatkozóan is tartalmaz leírásokat. Egy fakorong szélén annyi lyukat kell fúrni, amennyi betűje van az ábécének, majd ezeken kell átvezetni egy fonalat, abban a sorrendben véve a lyukakat, ahogy az üzenet betűi következnek. Így maga az üzenet nyíltan is vihető, az ellenség nem képes elolvasni akkor sem, ha a birtokába jut. Feltéve persze, hogy nem ismeri a kódolás módszerét.
Julius Caesar nevéhez kapcsolódik a Caesar-kód néven ismert titkosítás, ahol a kódolt üzenet ugyanúgy betűkből áll, mint az elküldendő üzenet, a nyílt szöveg. A galliai hadjáratról küldött leveleiben, ha a császár titkos dolgokat akart közölni, akkor az ábécében egyszerűen eltolta a betűket három egységgel, vagyis az A helyett D, a B helyett E betű szerepelt, és így tovább. Nincs róla adat, hogy ezt a titkosítást Julius Caesar korában feltörték volna. Különben Augustus nem használta volna évtizedekkel később ugyanezt a módszert azzal a különbséggel, hogy három helyett egy egységnyi eltolást alkalmazott.
Eredetileg a latin ábécé 21 betűt tartalmazott: A, B, C, D, E, F, Z, H, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, V, X. Mivel a Z és S betű között jelentéktelennek ítélték a különbséget, az i. e. 4. században a Z-t kihagyták az ábécéből. Később, az i. e. 1. században azonban újra felvették, de mivel az eredeti helyét új betű, a G foglalta el, a Z a sor végére került. Julius Caesar korában a latin ábécé tehát így nézett ki: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T V Z X Y.
Feladvány:
Kinek a nevét rejtette így Julius Caesar az üzenetében: FLFHVR
(a megoldást a lap alján találod)
Ha szeretne kicsit elmélyülni a titkosítás világában, akkor figyelmébe ajánljuk az IT Factory keretében hamarosan induló ’Titkosítások és feltörésük, avagy a kriptográfia Caesartól napjainkig’ című képzését, melyen a diákok féláron vehetnek részt. További információ a képzésről:
http://www.itfactory.hu/Course.aspx?Tanf=Kripto&CODE=ELJ07Megoldás:
Ciceró
