Évi hat milliárd forint zsebpénzt szórnak el értelmetlenül a gyerekek

Évente mintegy 6 milliárd forint zsebpénzt szórnak el értelmetlenül a 6-12 éves gyerekek - derül ki egy internetes felmérésből, amely 2009. májusában 5300 magyar szülő megkérdezésével készült

  • Eduline

A kutatásból kiderül, hogy a szülők csupán 25%-a ad gyermekének rendszeresen zsebpénzt.  A válaszadók 53% százaléka 1000 és 5000 forint közötti összeget, 26 % pedig 1000 forint alatti összeget szán zsebpénzre havonta. A felmérés rámutatott, hogy a zsebpénz a családok 99%-nál azt a célt szolgálja, hogy a gyermek elköltse, nem pedig azt, hogy megtanuljon a pénzzel bánni.

"A gyerekek pénzügyi nevelése a zsebpénznél kezdődik, azonban csak igen kevés szülő tudja, mit és hogyan tanítson meg gyermekének a pénzről. Pedig, ha a gyerekek zsebpénzüknek csak a 10%-át takarítanák meg havonta, akkor nemcsak, hogy évente közel 600 millió forint nem tűnne el a semmibe, hanem gyermekeik pénzügyi intelligenciájának egyik legfontosabb alapkövét is letennék a szülők" - hívta fel a figyelmet Alkér Orsolya gyereknevelési tanácsadó, a felmérést készítő eletrevalogyerek.hu szerzője.

A tények magukért beszélnek: a szülők, alig 1%-a tanítja meg a gyermekének, hogy mi a kamat, és csupán 0,4%-uk beszél arról, hogy a pénzt érdemes befektetni. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyerekek nem tanulnak meg a pénzzel bánni.

Ezért életbevágóan fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azokkal a pénzügyi nevelési módszerekkel, amelyek eredményeképpen gyermekükből nem eladósodott, hanem egy pénzügyileg intelligens felnőtt válik.

    

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.