Évente mintegy 6 milliárd forint zsebpénzt szórnak el értelmetlenül a 6-12 éves gyerekek - derül ki egy internetes felmérésből, amely 2009. májusában 5300 magyar szülő megkérdezésével készült
A kutatásból kiderül, hogy a szülők csupán 25%-a ad gyermekének rendszeresen zsebpénzt. A válaszadók 53% százaléka 1000 és 5000 forint közötti összeget, 26 % pedig 1000 forint alatti összeget szán zsebpénzre havonta. A felmérés rámutatott, hogy a zsebpénz a családok 99%-nál azt a célt szolgálja, hogy a gyermek elköltse, nem pedig azt, hogy megtanuljon a pénzzel bánni.
"A gyerekek pénzügyi nevelése a zsebpénznél kezdődik, azonban csak igen kevés szülő tudja, mit és hogyan tanítson meg gyermekének a pénzről. Pedig, ha a gyerekek zsebpénzüknek csak a 10%-át takarítanák meg havonta, akkor nemcsak, hogy évente közel 600 millió forint nem tűnne el a semmibe, hanem gyermekeik pénzügyi intelligenciájának egyik legfontosabb alapkövét is letennék a szülők" - hívta fel a figyelmet Alkér Orsolya gyereknevelési tanácsadó, a felmérést készítő eletrevalogyerek.hu szerzője.
A tények magukért beszélnek: a szülők, alig 1%-a tanítja meg a gyermekének, hogy mi a kamat, és csupán 0,4%-uk beszél arról, hogy a pénzt érdemes befektetni. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyerekek nem tanulnak meg a pénzzel bánni.
Ezért életbevágóan fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azokkal a pénzügyi nevelési módszerekkel, amelyek eredményeképpen gyermekükből nem eladósodott, hanem egy pénzügyileg intelligens felnőtt válik.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
