Évi hat milliárd forint zsebpénzt szórnak el értelmetlenül a gyerekek

Évente mintegy 6 milliárd forint zsebpénzt szórnak el értelmetlenül a 6-12 éves gyerekek - derül ki egy internetes felmérésből, amely 2009. májusában 5300 magyar szülő megkérdezésével készült

  • Eduline

A kutatásból kiderül, hogy a szülők csupán 25%-a ad gyermekének rendszeresen zsebpénzt.  A válaszadók 53% százaléka 1000 és 5000 forint közötti összeget, 26 % pedig 1000 forint alatti összeget szán zsebpénzre havonta. A felmérés rámutatott, hogy a zsebpénz a családok 99%-nál azt a célt szolgálja, hogy a gyermek elköltse, nem pedig azt, hogy megtanuljon a pénzzel bánni.

"A gyerekek pénzügyi nevelése a zsebpénznél kezdődik, azonban csak igen kevés szülő tudja, mit és hogyan tanítson meg gyermekének a pénzről. Pedig, ha a gyerekek zsebpénzüknek csak a 10%-át takarítanák meg havonta, akkor nemcsak, hogy évente közel 600 millió forint nem tűnne el a semmibe, hanem gyermekeik pénzügyi intelligenciájának egyik legfontosabb alapkövét is letennék a szülők" - hívta fel a figyelmet Alkér Orsolya gyereknevelési tanácsadó, a felmérést készítő eletrevalogyerek.hu szerzője.

A tények magukért beszélnek: a szülők, alig 1%-a tanítja meg a gyermekének, hogy mi a kamat, és csupán 0,4%-uk beszél arról, hogy a pénzt érdemes befektetni. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyerekek nem tanulnak meg a pénzzel bánni.

Ezért életbevágóan fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azokkal a pénzügyi nevelési módszerekkel, amelyek eredményeképpen gyermekükből nem eladósodott, hanem egy pénzügyileg intelligens felnőtt válik.

    

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.