Gátolja a tanári hatékonyságot az ösztönzők hiánya és a tanulók rossz magaviselete

Négyből három tanár érzi úgy, hogy semmi nem ösztönzi tevékenységének javítására, a tanulók tanteremben tanúsított rossz magaviselete pedig öt iskolából háromban akasztja meg az órák menetét - derül ki az Európai Bizottság támogatásával elkészített új OECD-jelentésből.

  • Eduline
Ján Figel, az Európai Unió oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa a jelentést kommentálva leszögezte, hogy becslések szerint az unióban 6,25 millió tanár dolgozik, akiknek a hatóságoktól megkapható minden segítségre szükségük van ahhoz, hogy a gyorsan változó iskolai környezetben a megfelelő típusú oktatási módot biztosíthassák. "Ehhez a politikai döntéshozóknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pedagógusok támogatása mellett, nem pusztán képzésük, de munkakörnyezetük jobbá tételében is" - emelte ki a szlovák biztos.

    A jelentés alapja egy új nemzetközi tanítási-tanulási felmérés, a TALIS, amely első ízben ismertet nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat az iskolákban tanító pedagógusok munkakörülményeiről, 23 államban végzett kutatás alapján.

    Angel Gurría, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a kutatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ösztönözni kell a tanárokat a jobb teljesítményre.

    A jelentésből egyebek között kiderül, hogy Ausztráliában, Belgiumban, Írországban és Norvégiában a tanárok több mint 90 százaléka nem vár jutalmat munkája minőségének javításáért (Magyarországon 69 százalék).

    Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban a középiskola alsóbb évfolyamain tanítók több mint 70 százaléka dolgozik olyan iskolában, hol érzésük szerint az osztályteremben folyó rendzavarás akadályozza a tanítás folyamatát (Magyarországon 68 százalék).

    A tanárok a felmérés szerint a tanóra idejének átlagosan 13 százalékát fordítják fegyelmezésre. A rendzavaráson kívül mindazonáltal más tényezők is hátráltatják az oktatást: az igazolatlan hiányzások (átlagosa 46 százalék), a tanóráról való késések (39 százalék), vulgarizmus és káromkodás (37), illetve a tanulótársak megfélemlítése vagy szóbeli bántalmazása (35).

    A jelentés készítői azt vonták le a legfontosabb tanulságként, hogy az oktatási hatóságoknak hathatósabb ösztönzőket kell biztosítaniuk a tanárok számára. Számos országban egyáltalán nincs vagy csak nagyon érintőleges a kapcsolat a tanárok teljesítményének értékelése, illetve az általuk kapott jutalmak és elismerés között - mutattak rá a kutatók.

forrás: MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.