Hetvenévesen jelentkeztek egyetemre hárman is

Több mint ötven évvel ezelőtt érettségiztek, s csak most tanulnának tovább: hetvenéves az idei három legidősebb felvételiző. További érdekesség, hogy volt olyan diák, aki 43 helyet jelölt meg a felsőoktatási jelentkezéskor - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legújabb összegzéséből.

  • Eduline

A központ honlapján közzétett elemzés szerint az idei felvételizők közül a legtöbben 1990-ben születtek, s az összes jelentkező átlagéletkora 23 év.

A 2009-es év három legidősebb felvételizője az idén tölti be a 70. életévét: közülük két jelentkező 1957-ben, a harmadik pedig 1976-ban tette le az érettségi vizsgát. A két, 52 éve érettségizett felvételiző közül az egyik a műszaki mesterképzésbe szeretne bekapcsolódni, míg a másik a kommunikáció és médiatudomány alapszak mellett döntött. Negyvenhárom éve vizsgázott kortársuk a villamosmérnök alapszakra jelentkezett. A születési évükön túl az is közös bennük, hogy mindhárman a levelező munkarendet választották az elsőhelyes jelentkezésükben.

Az idei felvételizők átlagosan 3-4 (pontosan 3,35) intézménybe jelentkeztek. Legtöbbjük - az összes jelentkező mintegy 40 százaléka - 3 helyet jelölt meg. A "csúcsot" az a továbbtanulni vágyó tartja, aki 43 jelentkezést adott be. Alig marad el mögötte az a három felvételiző, aki 42, 41, illetve 39 intézményt jelölt meg. Húsznál több jelentkezéssel összesen mintegy hatvanan büszkélkedhetnek - ők csaknem mindannyian a fiatal korcsoportok képviselői, egy-két kivétellel 1989 és 1991 között születtek.

Körülbelül háromezer külföldi adta be az idén felvételi kérelmét magyar felsőoktatási intézménybe. A legtöbben hagyományosan a környező országok állampolgárai, nagy számban határon túl élő magyarok. A külföldiek egyharmada Szlovákiából, közel 25 százalékuk Romániából, 10-15 százalékuk pedig Ukrajnából, illetve Szerbiából pályázik - igaz, sokan közülük már magyarországi lakcímmel (is) rendelkeznek.

Az európai országok közül a fentieken kívül a Németországból jelentkezők száma emelkedik ki, innen mintegy ötven, Horvátországból, Oroszországból és Lengyelországból pedig körülbelül húsz-harminc diák döntött úgy, hogy hazánkban tanul tovább.

A jelentkezők között összesen 63 külföldi ország állampolgárai szerepelnek, köztük az európai országokból érkezők mellett ázsiai (elsősorban kínai, vietnami, mongol és afgán), afrikai (nigériai, egyiptomi, líbiai, namíbiai, ugandai, szomáliai), latin-amerikai (brazil, argentin, chilei, kolumbiai, mexikói) és egyesült államokbeli fiatalok.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.