A mai fiatalok felkészületlenek

Legalább is a felnőtt életre, állítja a Telegraph cikke, mely szerint az Internet-generáció felkészültségi hiányokkal küzd.

  • Eduline
A mai gyerekek bizony nem készülnek fel kellőképpen a felnőtt életre miután órákat töltenek az Internet előtt, ahelyett, hogy gesztenyével játszanának, bunkert építenének, vagy biciklit szerelnének – állítja egy elismert brit iskolaigazgató. Az online játékok és a virtuális barátságok miatt ugyanis a fiatalok nem nőnek fel megfelelően.
 
John Gibson, az Independent Schools Association (ISA) elnöke szerint a hagyományos kinti játékok egyfajta primitív előkészületei a felnőtt életnek, ugyanis ezáltal szerzik meg a fiúk és a lányok az alapvető készségeket. Az új technológiák túlzott alkalmazását már így is vita övezi, vajon mennyiben roncsolják a gyerekek hosszú távú fejlődését.
 
A gyermekpszichiátria jelenlegi álláspontja szerint a tinédzserek naponta közel 16 órát töltenek online, mely komoly következményekkel jár a képzettségükre és a szociális életükre vonatkozóan. Tény, Gibson szerint az 50-es és 60-as években felnőtt gyerekeknek sokkal több szabadságuk volt, hogy házon kívül játsszanak.
 
„Biztos vagyok benne, hogy amivel az időnket töltöttük, azzal készültünk fel a felnőtt életünkre” – mondta. „A játékok révén elsajátítottuk azokat az alapvető készségeket és jártasságokat, amelyeknek évek múlva nagy hasznát vettük, mindeközben megtanultuk elfogadni a sikert és a kudarcot egyenlő mértékben. Viszont, ha az életed a Szilícium-völgy valamely zsenije által kreált ábrákon és képeken keresztül éled, nem szerzed meg a kellő tudást, mire eléred a felnőtt kort.”
 
Hogy mennyire van igaza a vezetőnek? A brit kormány egyik tavalyi jelentése szerint a 8-10 évesek negyede soha nem játszott még a szülei nélkül az udvaron, és minden harmadik 8-15 éves szülője nem engedi gyerekének, hogy odakint szórakozzon. Gibson szerint a gyerekszoba nem más, mint modern börtön. „A mai szülők nagy része óvja gyerekét a sérülésektől, attól félnek, hogy ha hosszabb ideig nem néznek rájuk, borzasztó dolog történhet, így inkább ki sem engedik őket. Ott sínylődnek egy kényelmes tömlöcben, és az igazi játék helyett az ujjaikat billentyűzetek nyomkodására használják.”
 
Az ISA szerint, melynek jelenleg 300 iskola tagja, segíteni kell a gyerekeknek, hogy felkészüljenek az életükre. Természetesen, az iskoláknak be kell tartaniuk az egészségügyi és biztonsági rendet, de a szabályok mellett arra is oda kéne figyelni, hogy ne taszítsák az egészet az unalomba és a feleslegesnek tűnő tanulásba, amely kihívásoktól és érdekességektől mentesen nem alkalmasak arra, hogy felkészítsék őket a későbbi időkre.
Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.