A mai fiatalok felkészületlenek

Legalább is a felnőtt életre, állítja a Telegraph cikke, mely szerint az Internet-generáció felkészültségi hiányokkal küzd.

  • Eduline
A mai gyerekek bizony nem készülnek fel kellőképpen a felnőtt életre miután órákat töltenek az Internet előtt, ahelyett, hogy gesztenyével játszanának, bunkert építenének, vagy biciklit szerelnének – állítja egy elismert brit iskolaigazgató. Az online játékok és a virtuális barátságok miatt ugyanis a fiatalok nem nőnek fel megfelelően.
 
John Gibson, az Independent Schools Association (ISA) elnöke szerint a hagyományos kinti játékok egyfajta primitív előkészületei a felnőtt életnek, ugyanis ezáltal szerzik meg a fiúk és a lányok az alapvető készségeket. Az új technológiák túlzott alkalmazását már így is vita övezi, vajon mennyiben roncsolják a gyerekek hosszú távú fejlődését.
 
A gyermekpszichiátria jelenlegi álláspontja szerint a tinédzserek naponta közel 16 órát töltenek online, mely komoly következményekkel jár a képzettségükre és a szociális életükre vonatkozóan. Tény, Gibson szerint az 50-es és 60-as években felnőtt gyerekeknek sokkal több szabadságuk volt, hogy házon kívül játsszanak.
 
„Biztos vagyok benne, hogy amivel az időnket töltöttük, azzal készültünk fel a felnőtt életünkre” – mondta. „A játékok révén elsajátítottuk azokat az alapvető készségeket és jártasságokat, amelyeknek évek múlva nagy hasznát vettük, mindeközben megtanultuk elfogadni a sikert és a kudarcot egyenlő mértékben. Viszont, ha az életed a Szilícium-völgy valamely zsenije által kreált ábrákon és képeken keresztül éled, nem szerzed meg a kellő tudást, mire eléred a felnőtt kort.”
 
Hogy mennyire van igaza a vezetőnek? A brit kormány egyik tavalyi jelentése szerint a 8-10 évesek negyede soha nem játszott még a szülei nélkül az udvaron, és minden harmadik 8-15 éves szülője nem engedi gyerekének, hogy odakint szórakozzon. Gibson szerint a gyerekszoba nem más, mint modern börtön. „A mai szülők nagy része óvja gyerekét a sérülésektől, attól félnek, hogy ha hosszabb ideig nem néznek rájuk, borzasztó dolog történhet, így inkább ki sem engedik őket. Ott sínylődnek egy kényelmes tömlöcben, és az igazi játék helyett az ujjaikat billentyűzetek nyomkodására használják.”
 
Az ISA szerint, melynek jelenleg 300 iskola tagja, segíteni kell a gyerekeknek, hogy felkészüljenek az életükre. Természetesen, az iskoláknak be kell tartaniuk az egészségügyi és biztonsági rendet, de a szabályok mellett arra is oda kéne figyelni, hogy ne taszítsák az egészet az unalomba és a feleslegesnek tűnő tanulásba, amely kihívásoktól és érdekességektől mentesen nem alkalmasak arra, hogy felkészítsék őket a későbbi időkre.
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.