Az öt nagy egyetem vonzotta az idén a felsőoktatásba jelentkezők harmadát, az adatok szerint tovább erősödött a klasszikus nagy intézmények dominanciája; a ranglista élén továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll - olvasható a Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett friss elemzésben.
Az összegzés szerint minden képzési szintet és munkarendet (tagozatot) figyelembe véve öt nagy egyetem vonzotta 2009-ben a jelentkezők több mint egyharmadát. Ezek közül négy - az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem - mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található.
Az átlagos növekedést mutató pécsi egyetemen kívül a többi intézmény kiemelkedő arányban növelte jelentkezői létszámát, ez jelentős részben az idén végzős első alapképzési évfolyamoknak, illetve az egyetemi központokban indított nagyszámú mesterképzésnek köszönhető.
Az "időtlen idők óta" az első helyen található ELTE az elmúlt évekhez hasonlóan igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi listát: 2009-ben minden tizedik felvételiző ezt jelölte meg első helyen. Itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is (ELTE bölcsészettudományi kar). A létszámnövekedés jóval átlag fölötti volt a fővárosi intézmény esetében (41,9 százalék), ami azt mutatja, hogy a kétszintű képzés egyértelmű nyertese a legnagyobb minősített oktatói létszámmal rendelkező hazai egyetem - áll az összegzésben.
Az ELTE-t követő három intézmény évek óta ugyanaz; közülük a 2. helyre lépett elő az SZTE, amely a budapesti egyetemnél is nagyobb arányú (46,3 százalékos) növekedést tud felmutatni 2008-hoz képest. A szegedi a másik intézmény, amely átlépte a tízezres jelentkezői létszámot.
A 3. helyen található Debreceni Egyetem ennél kisebb, ám az átlagot még így is meghaladó növekedést (34,9 százalék) ért el. A Pécsi Tudományegyetem szereplése eléggé ingadozó: a három évvel ezelőtt tapasztalt feltűnően magas népszerűség (2. hely) után két éve valamelyest visszaesett a rangsorban, de még biztosan őrzi 4. helyét. Igaz, az idén is gyengébben szerepelt a többi nagy tudományegyetemhez képest, mivel "csak" átlagos mértékű növekedést ért el (29,8 százalék).
A két, fő képzési profilját tekintve legnagyobb gazdaságtudományi intézmény az átlagosnál kisebb létszámnövekedést tud felmutatni. A vegyes képzési profilú, több kart is integráló Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE, régi "Közgáz") több mint 7,5 ezer jelentkező választotta, mintegy negyedével (24,6 százalékkal) több, mint 2008-ban, amivel az intézmény az idén az 5. lett a rangsorban. A Budapesti Gazdasági Főiskolát 6701-en jelölték meg első helyen, ez 27,8 százalékos növekedést jelent. Az átlagosnál kisebb növekedés sem veszélyeztette ugyanakkor a BGF-nek, mint a legnépszerűbb hazai főiskolának a pozícióját (7. hely).
Ezzel szemben töretlen a hazai egyetemi műszaki képzést vezető intézmény, a BME népszerűségi növekedése, ami az idén szintén az átlagost meghaladó mértéket mutat. A fővárosi Műegyetemet már mintegy 7,5 ezren jelölték meg első helyen a jelentkezési lapjukon (36,8 százalék), amivel az egyetem már szinte beérte a BCE-t. A Budapesti Műszaki Főiskola az előző évhez hasonlóan ismét az átlagosnál jobb eredményt ért el, több mint egyharmadával (34 százalék) tudta növelni jelentkezőinek számát: a 3753 fős létszám újabb előrelépést jelent a második legnépszerűbb hazai főiskola számra a rangsorban (12. hely)
A felmérés készítői külön felhívták a figyelmet a Szent István Egyetemre, amelyet az elmúlt tíz évben az integrációs folyamatok hol negatívan, hol pozitívan érintettek. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt, jelentős részben a kivált karok miatt bekövetkezett nagyarányú jelentkezői létszámcsökkenést az utóbbi két évben pozitív elmozdulás követte.
Kitértek az egri Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) is, amely 2008-ban először került fel a legnépszerűbb 15 intézmény listájára, és idén tovább javította pozícióját (14.). A 3327 első helyes jelentkező a topintézmények közül a legnagyobb növekedést jelenti, hiszen az EKF ezzel több mint másfélszeresére növelte jelentkezői létszámát (55 százalék).
Az egyetlen lényeges változás a tavalyi top 15-ös listához képest, hogy a legnépszerűbb intézmények közé, a 15. helyre felkerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely feltűnően magas (40,1 százalékos) létszámnövekedésének eredményeképp a lista egyetlen nem állami fenntartású szereplője lett.
forrás: MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
