Az öt nagy egyetem vonzotta az idén a felsőoktatásba jelentkezők harmadát, az adatok szerint tovább erősödött a klasszikus nagy intézmények dominanciája; a ranglista élén továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll - olvasható a Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett friss elemzésben.
Az összegzés szerint minden képzési szintet és munkarendet (tagozatot) figyelembe véve öt nagy egyetem vonzotta 2009-ben a jelentkezők több mint egyharmadát. Ezek közül négy - az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem - mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található.
Az átlagos növekedést mutató pécsi egyetemen kívül a többi intézmény kiemelkedő arányban növelte jelentkezői létszámát, ez jelentős részben az idén végzős első alapképzési évfolyamoknak, illetve az egyetemi központokban indított nagyszámú mesterképzésnek köszönhető. Az "időtlen idők óta" az első helyen található ELTE az elmúlt évekhez hasonlóan igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi listát: 2009-ben minden tizedik felvételiző ezt jelölte meg első helyen. Itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is (ELTE bölcsészettudományi kar). A létszámnövekedés jóval átlag fölötti volt a fővárosi intézmény esetében (41,9 százalék), ami azt mutatja, hogy a kétszintű képzés egyértelmű nyertese a legnagyobb minősített oktatói létszámmal rendelkező hazai egyetem - áll az összegzésben. Az ELTE-t követő három intézmény évek óta ugyanaz; közülük a 2. helyre lépett elő az SZTE, amely a budapesti egyetemnél is nagyobb arányú (46,3 százalékos) növekedést tud felmutatni 2008-hoz képest. A szegedi a másik intézmény, amely átlépte a tízezres jelentkezői létszámot. A 3. helyen található Debreceni Egyetem ennél kisebb, ám az átlagot még így is meghaladó növekedést (34,9 százalék) ért el. A Pécsi Tudományegyetem szereplése eléggé ingadozó: a három évvel ezelőtt tapasztalt feltűnően magas népszerűség (2. hely) után két éve valamelyest visszaesett a rangsorban, de még biztosan őrzi 4. helyét. Igaz, az idén is gyengébben szerepelt a többi nagy tudományegyetemhez képest, mivel "csak" átlagos mértékű növekedést ért el (29,8 százalék). A két, fő képzési profilját tekintve legnagyobb gazdaságtudományi intézmény az átlagosnál kisebb létszámnövekedést tud felmutatni. A vegyes képzési profilú, több kart is integráló Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE, régi "Közgáz") több mint 7,5 ezer jelentkező választotta, mintegy negyedével (24,6 százalékkal) több, mint 2008-ban, amivel az intézmény az idén az 5. lett a rangsorban. A Budapesti Gazdasági Főiskolát 6701-en jelölték meg első helyen, ez 27,8 százalékos növekedést jelent. Az átlagosnál kisebb növekedés sem veszélyeztette ugyanakkor a BGF-nek, mint a legnépszerűbb hazai főiskolának a pozícióját (7. hely). Ezzel szemben töretlen a hazai egyetemi műszaki képzést vezető intézmény, a BME népszerűségi növekedése, ami az idén szintén az átlagost meghaladó mértéket mutat. A fővárosi Műegyetemet már mintegy 7,5 ezren jelölték meg első helyen a jelentkezési lapjukon (36,8 százalék), amivel az egyetem már szinte beérte a BCE-t. A Budapesti Műszaki Főiskola az előző évhez hasonlóan ismét az átlagosnál jobb eredményt ért el, több mint egyharmadával (34 százalék) tudta növelni jelentkezőinek számát: a 3753 fős létszám újabb előrelépést jelent a második legnépszerűbb hazai főiskola számra a rangsorban (12. hely) A felmérés készítői külön felhívták a figyelmet a Szent István Egyetemre, amelyet az elmúlt tíz évben az integrációs folyamatok hol negatívan, hol pozitívan érintettek. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt, jelentős részben a kivált karok miatt bekövetkezett nagyarányú jelentkezői létszámcsökkenést az utóbbi két évben pozitív elmozdulás követte. Kitértek az egri Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) is, amely 2008-ban először került fel a legnépszerűbb 15 intézmény listájára, és idén tovább javította pozícióját (14.). A 3327 első helyes jelentkező a topintézmények közül a legnagyobb növekedést jelenti, hiszen az EKF ezzel több mint másfélszeresére növelte jelentkezői létszámát (55 százalék). Az egyetlen lényeges változás a tavalyi top 15-ös listához képest, hogy a legnépszerűbb intézmények közé, a 15. helyre felkerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely feltűnően magas (40,1 százalékos) létszámnövekedésének eredményeképp a lista egyetlen nem állami fenntartású szereplője lett.forrás: MTI
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
