Fél évszázada működik a Műszaki Földtudományi Kar Miskolcon

Ötven éve, hogy a Bányamérnöki Kar Sopronból átköltözött Miskolcra, a Dudujka-völgybe. Ebből az alkalomból a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara (MFK) számos konferencia, esemény megrendezését tervezi a jubileum méltó megünneplésére. A hallgatók pedig április 29-én megrendezik az I. Miskolci Egyetemi Bányász Napot.

  • Edupress
Edupress
A Nehézipari Műszaki Egyetemet a soproni Bányamérnöki Kar és a Kohómérnöki Kar Miskolcra tervezett áttelepítésével, és egy új Gépészmérnöki Kar létesítésével 1949-ben alapították. A Kohómérnöki Kar átköltözése 1952-re gyakorlatilag befejeződött, de a Bányamérnöki Kar csak 1959 szeptemberére került Miskolcra. Az átköltözés 50. évfordulójára emlékezve a Műszaki Földtudományi Kar (MFK) a 2009. évet jubileumi évnek tekinti, és a most megrendezendő valamennyi konferenciát, eseményt a jubileum jegyében szervezi.

Az ünnepségek közül két nagyobbat kell mindenképpen megemlíteni - közölte a MERt-tel dr. Bőhm József, az MFK dékánja. A május 15-16-i, soproni ünnepélyes megemlékezést, melynek első napján a Kari Tanács a Bányamérnöki Kar Sopronban eltemetett professzorainak, oktatóinak, egykori dékánjainak a sírját koszorúzza meg, és megemlékezik szakmai tevékenységükről. Másnap ünnepi Kari Tanácsülést tartanak a Nyugat-magyarországi Egyetem tanácstermében, ott, ahol évtizedekkel ezelőtt a kar napi működése folyt. Ezt követően ünnepi egyetemi szenátusülés keretében adják át a jubileumi okleveleket a Bányamérnöki Karon és a Földmérőmérnöki Karon végzett, jubiláló mérnököknek. Délután a Nyugat-magyarországi Egyetem botanikus kertjében két emlékfát is elültetnek az utolsó soproni bányamérnöki és földmérőmérnöki évfolyamok tiszteletére.

Szintén ehhez az eseménysorozathoz kapcsolódik, hogy szeptemberben egy bányász tanösvényt avatnak fel Brennerbányán, amit a bányászok és az erdészek közösen hoznak létre.

Az MFK hallgatói hagyományteremtő szándékkal április 29-én rendezik meg az I. Miskolci Egyetemi Bányász Napot, mely lehetőséget nyújt a kar hallgatói és oktatói számára, hogy vidám hangulatban mérhessék össze sporttudásukat, ügyességüket és kreativitásukat.

Ezen kívül októberben a miskolci intézményben szerveznek konferenciát A Műszaki Földtudományi Kar ötven éve Miskolcon címmel, mely az itt eltöltött fél évszázad legfontosabb eredményeit, a kar fejlődését fogja bemutatni.Július 4-ére pedig egy kőzetmechanikai konferenciát terveznek, ahol részben e tudományterület mai eredményeiről hangzanak el előadások, és a karon évtizedek óta eredményesen működő Kőzetmechanikai Iskola meghatározó tudósairól is megemlékeznek.(Forrás: MERtnet)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna