Több hetes késéssel érkeznek meg a Bursa ösztöndíjak

Hónapokat ugyan nem csúszott, de több hetes késéssel, csak április közepétől kezdték el utalni a felsőoktatási Bursa Hungarica ösztöndíjakat. Az oktatási tárca csütörtökön technikai okokkal magyarázta a késedelmet - adta hírül a Hvg.hu. A Bursa Hungarica ösztöndíjat 2000/2001-ben indította el az oktatási tárca a települési és megyei önkormányzatokkal együttműködve, elsősorban a szocálisan rászorulók számára.

  • Edupress
Edupress
A Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjak késedelmének technikai jellegű okait az adta, hogy a hallgatók jogosultságának visszaigazolását az intézmények csak a beiratkozás után tudták elküldeni a minisztériumnak. Az oktatási tárca pedig csak akkor utalja az ösztöndíjakat, ha az utaláshoz szükséges önkormányzati rész a számláján van és a hallgatói jogosultság visszaigazolásai megérkeztek. Az MTI-nek adott írásos tájékoztatásában a minisztérium sajtóosztálya megerősítette, hogy technikai okok miatt valóban 3-, maximum 4 hetet késtek az ösztöndíjak utalásai, de április közepétől elkezdték folyamatosan kiutalni azokat, amelyeknél mindkét feltétel teljesült, vagyis megérkezett számlájukra az önkormányzat részéről a hallgatói rész és annak jogosultságát az intézmény visszaigazolta. Csütörtökig 928 millió forint utalását indították el, de a teljesítéseket követően folyamatosan utalják az ösztöndíjakat.

A Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázatot még a 2000/2001-es tanévvel kezdődve indította el az oktatási tárca a települési és megyei önkormányzatokkal együttműködve. Az ösztöndíjjal azt szeretnék elérni, hogy a hátrányos szociális helyzetben lévő fiataloknak is megadják a lehetőséget az egyetemi és főiskolai tanulmányokhoz, kedvet teremtve a felsőoktatásba jelentkezéshez.

A Bursa Hungarica ösztöndíj egy olyan pénzbeli szociális juttatás, melyet azok a települési önkormányzatok, amelyek az adott évi Bursa Hungarica fordulóhoz csatlakoztak, ítélnek oda az önkormányzat területén állandó lakhellyel rendelkező leginkább rászoruló, hátrányos szociális helyzetű hallgatóknak, amely támogatást a megyei önkormányzatok kiegészíthetik.

Forrás: Hvg.hu

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.