Az egyetemet otthagyó hallgatók jelentős része jobb karrierkilátásokra számíthat, mint iskolát befejező társaik - áll a canterbury-i University for the Creative Arts kutatási jelentésében. A tanulmány arra is kitér, hogy milyen szakokon „érdemes” lemorzsolódni.
Eduline
A kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló egyetemisták 27 százaléka nem fejezi be a tanulmányait - állítják a kutatók. Több mint 50 százalékuk azonban 30 éves korára kimutathatóan jobban keres, mint diplomás évfolyamtársaik.
Dr. Tricia McMillan, a kutatás vezetője elmondta: „Az oktatást otthagyó úgynevezett „drop-outok” többsége akár 30-40 százalékkal magasabb anyagi megbecsülésre számíthat az egyetem után 5-6 évvel. A jelenség nem ismeretlen, az eredmények rímelnek a ’kreatív gazdaság’ előretörésére, melyet Ben Sanberg írt le 1999-ben.”
A ’kreatív gazdaság’ elmélete kimondja, hogy az egyetemen megtanult probléma-megoldási minták számos szektorban a valódi innováció fékjeként működnek. Különösen a kommunikációs iparágban tör előre az interdiszciplináris szemlélet, a „bebiflázott” tananyag pedig szűkíti a szakemberek mozgásterét.
A Tricia McMillan professzor asszony által vezetett UCA kutatás során 1500, 24-32 éves brit fiatal karrierjét követték nyomon.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.