Az egyetemet otthagyó hallgatók jelentős része jobb karrierkilátásokra számíthat, mint iskolát befejező társaik - áll a canterbury-i University for the Creative Arts kutatási jelentésében. A tanulmány arra is kitér, hogy milyen szakokon „érdemes” lemorzsolódni.
A kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló egyetemisták 27 százaléka nem fejezi be a tanulmányait - állítják a kutatók. Több mint 50 százalékuk azonban 30 éves korára kimutathatóan jobban keres, mint diplomás évfolyamtársaik.
Dr. Tricia McMillan, a kutatás vezetője elmondta: „Az oktatást otthagyó úgynevezett „drop-outok” többsége akár 30-40 százalékkal magasabb anyagi megbecsülésre számíthat az egyetem után 5-6 évvel. A jelenség nem ismeretlen, az eredmények rímelnek a ’kreatív gazdaság’ előretörésére, melyet Ben Sanberg írt le 1999-ben.”
A ’kreatív gazdaság’ elmélete kimondja, hogy az egyetemen megtanult probléma-megoldási minták számos szektorban a valódi innováció fékjeként működnek. Különösen a kommunikációs iparágban tör előre az interdiszciplináris szemlélet, a „bebiflázott” tananyag pedig szűkíti a szakemberek mozgásterét.
A Tricia McMillan professzor asszony által vezetett UCA kutatás során 1500, 24-32 éves brit fiatal karrierjét követték nyomon.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
