Az egyetemet otthagyó hallgatók jelentős része jobb karrierkilátásokra számíthat, mint iskolát befejező társaik - áll a canterbury-i University for the Creative Arts kutatási jelentésében. A tanulmány arra is kitér, hogy milyen szakokon „érdemes” lemorzsolódni.
Eduline
A kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló egyetemisták 27 százaléka nem fejezi be a tanulmányait - állítják a kutatók. Több mint 50 százalékuk azonban 30 éves korára kimutathatóan jobban keres, mint diplomás évfolyamtársaik.
Dr. Tricia McMillan, a kutatás vezetője elmondta: „Az oktatást otthagyó úgynevezett „drop-outok” többsége akár 30-40 százalékkal magasabb anyagi megbecsülésre számíthat az egyetem után 5-6 évvel. A jelenség nem ismeretlen, az eredmények rímelnek a ’kreatív gazdaság’ előretörésére, melyet Ben Sanberg írt le 1999-ben.”
A ’kreatív gazdaság’ elmélete kimondja, hogy az egyetemen megtanult probléma-megoldási minták számos szektorban a valódi innováció fékjeként működnek. Különösen a kommunikációs iparágban tör előre az interdiszciplináris szemlélet, a „bebiflázott” tananyag pedig szűkíti a szakemberek mozgásterét.
A Tricia McMillan professzor asszony által vezetett UCA kutatás során 1500, 24-32 éves brit fiatal karrierjét követték nyomon.
Október 21-én őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, aki több szálon is összefüggésbe hozható azzal, hogyan tűnhetett el mintegy 128 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemi Alapítványból (NJEA). Arról nem is beszélve, hogy az NJE intelligens campusát, egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég építette volna.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.