Nem a papíron múlik a karrier

Az egyetemet otthagyó hallgatók jelentős része jobb karrierkilátásokra számíthat, mint iskolát befejező társaik - áll a canterbury-i University for the Creative Arts kutatási jelentésében. A tanulmány arra is kitér, hogy milyen szakokon „érdemes” lemorzsolódni.

  • Eduline

A kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló egyetemisták 27 százaléka nem fejezi be a tanulmányait - állítják a kutatók. Több mint 50 százalékuk azonban 30 éves korára kimutathatóan jobban keres, mint diplomás évfolyamtársaik.

 

Dr. Tricia McMillan, a kutatás vezetője elmondta: „Az oktatást otthagyó úgynevezett „drop-outok” többsége akár 30-40 százalékkal magasabb anyagi megbecsülésre számíthat az egyetem után 5-6 évvel. A jelenség nem ismeretlen, az eredmények rímelnek a ’kreatív gazdaság’ előretörésére, melyet Ben Sanberg írt le 1999-ben.”

 

A ’kreatív gazdaság’ elmélete kimondja, hogy az egyetemen megtanult probléma-megoldási minták számos szektorban a valódi innováció fékjeként működnek. Különösen a kommunikációs iparágban tör előre az interdiszciplináris szemlélet, a „bebiflázott” tananyag pedig szűkíti a szakemberek mozgásterét.

 

A Tricia McMillan professzor asszony által vezetett UCA kutatás során 1500, 24-32 éves brit fiatal karrierjét követték nyomon.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.