Magyarországot a Szegedi Tudományegyetem két hallgatója képviseli Bázelben, a világ egyik vezető gyógyszervállalatának Biotechnológiai Táborában. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia biotechnológiai tagozatának legjobbjaiként a szegedi hallgatók betekintést nyerhetnek a kutatók munkájába, első kézből kaphatnak információkat a legújabb biotechnológia fejlesztésekről, és közvetlen közelről megismerhetik a vállalat biotechnológiai laboratóriumainak működését.
2009. április 10-én az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) eredményhirdetésén a Novartis két szegedi hallgatónak ajánlotta fel a részvételi lehetőséget Biotechnológiai Táborában. A gyógyszervállalat Svájcból és Európa más országaiból 40 fiatal tudóst hívott meg Bázelbe, ahol a tehetséges kutatók a legújabb gyógyszeripari és biotechnológiai eljárásokkal ismerkedhetnek meg. Magyarországot az OTDK biotechnológiai tagozatának legjobbjaiként Lakatos Gergely és Laczi Krisztián, az SZTE Természettudományi- és Informatikai Karának két biológushallgatója képviseli a vállalt bázeli központjában.
A nemzetközi szemináriumon a gyógyszercég szakemberei a biotechnológia gyakorlati oldalát igyekeznek közelebb hozni: hasznos információkkal látják el a résztvevőket a legújabb fejlesztésekről, trendekről és kutatási irányokról. A program során továbbá a hallgatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni más országokból érkező, biotechnológiát tanuló vagy ezen a területen tevékenykedő diákokkal, információt cserélhetnek az egyes országokban zajló szakmai tevékenységről, illetve csapatokba osztva esettanulmányokon dolgoznak, melyeket a program végén szakemberek értékelnek.
A legkiválóbbak továbbjuthatnak a nemzetközi BioCamp-re (2009. október, Cambridge, US), melynek célja a globális párbeszéd, továbbképzés és tudományos vita fejlesztése, valamint az innováció és az előrejutási lehetőségek erősítése.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
