BioCamp tábor két SZTE hallgatóval

Magyarországot a Szegedi Tudományegyetem két hallgatója képviseli Bázelben, a világ egyik vezető gyógyszervállalatának Biotechnológiai Táborában. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia biotechnológiai tagozatának legjobbjaiként a szegedi hallgatók betekintést nyerhetnek a kutatók munkájába, első kézből kaphatnak információkat a legújabb biotechnológia fejlesztésekről, és közvetlen közelről megismerhetik a vállalat biotechnológiai laboratóriumainak működését.

  • Eduline

2009. április 10-én az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) eredményhirdetésén a Novartis két szegedi hallgatónak ajánlotta fel a részvételi lehetőséget Biotechnológiai Táborában. A gyógyszervállalat Svájcból és Európa más országaiból 40 fiatal tudóst hívott meg Bázelbe, ahol a tehetséges kutatók a legújabb gyógyszeripari és biotechnológiai eljárásokkal ismerkedhetnek meg. Magyarországot az OTDK biotechnológiai tagozatának legjobbjaiként Lakatos Gergely és Laczi Krisztián, az SZTE Természettudományi- és Informatikai Karának két biológushallgatója képviseli a vállalt bázeli központjában.

 

A nemzetközi szemináriumon a gyógyszercég szakemberei a biotechnológia gyakorlati oldalát igyekeznek közelebb hozni: hasznos információkkal látják el a résztvevőket a legújabb fejlesztésekről, trendekről és kutatási irányokról. A program során továbbá a hallgatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni más országokból érkező, biotechnológiát tanuló vagy ezen a területen tevékenykedő diákokkal, információt cserélhetnek az egyes országokban zajló szakmai tevékenységről, illetve csapatokba osztva esettanulmányokon dolgoznak, melyeket a program végén szakemberek értékelnek.

 

A legkiválóbbak továbbjuthatnak a nemzetközi BioCamp-re (2009. október, Cambridge, US), melynek célja a globális párbeszéd, továbbképzés és tudományos vita fejlesztése, valamint az innováció és az előrejutási lehetőségek erősítése.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.