Egy brit felmérés szerint a tanárok több mint 70%-a gondolja úgy, hogy a diákok sokkal több stressznek vannak kitéve, mint tíz évvel ezelőtt.
A vizsgáktól való félelem és a családi problémák a leggyakrabban előforduló stresszhelyzetek egy gyerek életében. A tanárok nagy része azonban azt is hozzátette, hogy a népszerűség kérdése is nagyon fontos tényező a fiatalok életében. Ezt természetesen ma már nem annyira a barátok száma, hanem a közösségi portálokon elért népszerűség mutatja inkább. A virtuális életben viszont ugyanúgy előfordulnak atrocitások és kiközösítések, mint a valós világban – ez is egy jelentős stresszforrás.
Nem elhanyagolható a tinik külsejével kapcsolatos aggodalmak sem. A tizenévesek több mint 50%-a aggódik az alakja és a kinézete miatt. Sokan a szülői támogatás hiányát is megemlítették, mint stresszt okozó tényezőt.
A növekvő stressz ráadásul csökkenő önbizalomhoz vezet. A fiatalok 78%-ának nincs vagy nagyon kevés motivációja van. A tanárok nagy része arról is beszámolt, hogy a gyerekek túlnyomó többsége sírással reagál a stresszhelyzetekre és egyéb más pszichológiai jeleket is tapasztaltak rajtuk. Például a megkérdezett tanárok 43%-a tanít az iskolájában olyan gyereket, akik saját maguknak okoznak sérüléseket, 37%-uknak van táplálkozási rendellenessége és 13%-uk hajlamos az öngyilkosságra.
A tanárok szerint a stressz azért nő egyre inkább, mert a gyerekekre nehezedő elvárások is sokkal magasabbak. Az iskolák is egyre több terhet tesznek a fiatalok vállaira, és ehhez a diákok nagy része nagyon nehezen tud alkalmazkodni. A szakemberek szerint az iskoláknak sokkal több olyan tanácsadóra lenne szükségük, akikhez a diákok a problémáikkal fordulhatnának.
„Nagyon sok stresszhelyzettel találkoznak a mai fiatalok, mind az iskolában, mind az iskolán kívül. A szülők, az iskolák és a különböző szervezetek felelőssége az, hogy ezen segítsenek, és támogatását nyújtsanak a kétségbeesett gyerekeknek” – mondta egy szakértő. „A diákoknak élvezniük kéne a tanulást, de ha az iskolai helyzet továbbra is olyan marad, mint amilyen most, és továbbra is ilyen nagymértékben teljesítmény orientált, akkor a gyerekek továbbra is sok nehéz helyzetbe kerülnek majd” – tette hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
