Egy brit felmérés szerint a tanárok több mint 70%-a gondolja úgy, hogy a diákok sokkal több stressznek vannak kitéve, mint tíz évvel ezelőtt.
Hatházi Szilvia
A vizsgáktól való félelem és a családi problémák a leggyakrabban előforduló stresszhelyzetek egy gyerek életében. A tanárok nagy része azonban azt is hozzátette, hogy a népszerűség kérdése is nagyon fontos tényező a fiatalok életében. Ezt természetesen ma már nem annyira a barátok száma, hanem a közösségi portálokon elért népszerűség mutatja inkább. A virtuális életben viszont ugyanúgy előfordulnak atrocitások és kiközösítések, mint a valós világban – ez is egy jelentős stresszforrás.
Nem elhanyagolható a tinik külsejével kapcsolatos aggodalmak sem. A tizenévesek több mint 50%-a aggódik az alakja és a kinézete miatt. Sokan a szülői támogatás hiányát is megemlítették, mint stresszt okozó tényezőt.
A növekvő stressz ráadásul csökkenő önbizalomhoz vezet. A fiatalok 78%-ának nincs vagy nagyon kevés motivációja van. A tanárok nagy része arról is beszámolt, hogy a gyerekek túlnyomó többsége sírással reagál a stresszhelyzetekre és egyéb más pszichológiai jeleket is tapasztaltak rajtuk. Például a megkérdezett tanárok 43%-a tanít az iskolájában olyan gyereket, akik saját maguknak okoznak sérüléseket, 37%-uknak van táplálkozási rendellenessége és 13%-uk hajlamos az öngyilkosságra.
A tanárok szerint a stressz azért nő egyre inkább, mert a gyerekekre nehezedő elvárások is sokkal magasabbak. Az iskolák is egyre több terhet tesznek a fiatalok vállaira, és ehhez a diákok nagy része nagyon nehezen tud alkalmazkodni. A szakemberek szerint az iskoláknak sokkal több olyan tanácsadóra lenne szükségük, akikhez a diákok a problémáikkal fordulhatnának.
„Nagyon sok stresszhelyzettel találkoznak a mai fiatalok, mind az iskolában, mind az iskolán kívül. A szülők, az iskolák és a különböző szervezetek felelőssége az, hogy ezen segítsenek, és támogatását nyújtsanak a kétségbeesett gyerekeknek” – mondta egy szakértő. „A diákoknak élvezniük kéne a tanulást, de ha az iskolai helyzet továbbra is olyan marad, mint amilyen most, és továbbra is ilyen nagymértékben teljesítmény orientált, akkor a gyerekek továbbra is sok nehéz helyzetbe kerülnek majd” – tette hozzá.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
