Egy brit felmérés szerint a tanárok több mint 70%-a gondolja úgy, hogy a diákok sokkal több stressznek vannak kitéve, mint tíz évvel ezelőtt.
Hatházi Szilvia
A vizsgáktól való félelem és a családi problémák a leggyakrabban előforduló stresszhelyzetek egy gyerek életében. A tanárok nagy része azonban azt is hozzátette, hogy a népszerűség kérdése is nagyon fontos tényező a fiatalok életében. Ezt természetesen ma már nem annyira a barátok száma, hanem a közösségi portálokon elért népszerűség mutatja inkább. A virtuális életben viszont ugyanúgy előfordulnak atrocitások és kiközösítések, mint a valós világban – ez is egy jelentős stresszforrás.
Nem elhanyagolható a tinik külsejével kapcsolatos aggodalmak sem. A tizenévesek több mint 50%-a aggódik az alakja és a kinézete miatt. Sokan a szülői támogatás hiányát is megemlítették, mint stresszt okozó tényezőt.
A növekvő stressz ráadásul csökkenő önbizalomhoz vezet. A fiatalok 78%-ának nincs vagy nagyon kevés motivációja van. A tanárok nagy része arról is beszámolt, hogy a gyerekek túlnyomó többsége sírással reagál a stresszhelyzetekre és egyéb más pszichológiai jeleket is tapasztaltak rajtuk. Például a megkérdezett tanárok 43%-a tanít az iskolájában olyan gyereket, akik saját maguknak okoznak sérüléseket, 37%-uknak van táplálkozási rendellenessége és 13%-uk hajlamos az öngyilkosságra.
A tanárok szerint a stressz azért nő egyre inkább, mert a gyerekekre nehezedő elvárások is sokkal magasabbak. Az iskolák is egyre több terhet tesznek a fiatalok vállaira, és ehhez a diákok nagy része nagyon nehezen tud alkalmazkodni. A szakemberek szerint az iskoláknak sokkal több olyan tanácsadóra lenne szükségük, akikhez a diákok a problémáikkal fordulhatnának.
„Nagyon sok stresszhelyzettel találkoznak a mai fiatalok, mind az iskolában, mind az iskolán kívül. A szülők, az iskolák és a különböző szervezetek felelőssége az, hogy ezen segítsenek, és támogatását nyújtsanak a kétségbeesett gyerekeknek” – mondta egy szakértő. „A diákoknak élvezniük kéne a tanulást, de ha az iskolai helyzet továbbra is olyan marad, mint amilyen most, és továbbra is ilyen nagymértékben teljesítmény orientált, akkor a gyerekek továbbra is sok nehéz helyzetbe kerülnek majd” – tette hozzá.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
