Egy brit felmérés szerint a tanárok több mint 70%-a gondolja úgy, hogy a diákok sokkal több stressznek vannak kitéve, mint tíz évvel ezelőtt.
Hatházi Szilvia
A vizsgáktól való félelem és a családi problémák a leggyakrabban előforduló stresszhelyzetek egy gyerek életében. A tanárok nagy része azonban azt is hozzátette, hogy a népszerűség kérdése is nagyon fontos tényező a fiatalok életében. Ezt természetesen ma már nem annyira a barátok száma, hanem a közösségi portálokon elért népszerűség mutatja inkább. A virtuális életben viszont ugyanúgy előfordulnak atrocitások és kiközösítések, mint a valós világban – ez is egy jelentős stresszforrás.
Nem elhanyagolható a tinik külsejével kapcsolatos aggodalmak sem. A tizenévesek több mint 50%-a aggódik az alakja és a kinézete miatt. Sokan a szülői támogatás hiányát is megemlítették, mint stresszt okozó tényezőt.
A növekvő stressz ráadásul csökkenő önbizalomhoz vezet. A fiatalok 78%-ának nincs vagy nagyon kevés motivációja van. A tanárok nagy része arról is beszámolt, hogy a gyerekek túlnyomó többsége sírással reagál a stresszhelyzetekre és egyéb más pszichológiai jeleket is tapasztaltak rajtuk. Például a megkérdezett tanárok 43%-a tanít az iskolájában olyan gyereket, akik saját maguknak okoznak sérüléseket, 37%-uknak van táplálkozási rendellenessége és 13%-uk hajlamos az öngyilkosságra.
A tanárok szerint a stressz azért nő egyre inkább, mert a gyerekekre nehezedő elvárások is sokkal magasabbak. Az iskolák is egyre több terhet tesznek a fiatalok vállaira, és ehhez a diákok nagy része nagyon nehezen tud alkalmazkodni. A szakemberek szerint az iskoláknak sokkal több olyan tanácsadóra lenne szükségük, akikhez a diákok a problémáikkal fordulhatnának.
„Nagyon sok stresszhelyzettel találkoznak a mai fiatalok, mind az iskolában, mind az iskolán kívül. A szülők, az iskolák és a különböző szervezetek felelőssége az, hogy ezen segítsenek, és támogatását nyújtsanak a kétségbeesett gyerekeknek” – mondta egy szakértő. „A diákoknak élvezniük kéne a tanulást, de ha az iskolai helyzet továbbra is olyan marad, mint amilyen most, és továbbra is ilyen nagymértékben teljesítmény orientált, akkor a gyerekek továbbra is sok nehéz helyzetbe kerülnek majd” – tette hozzá.
Mikor tanul, mikor pihen, és egyáltalán mikor él egy gyerek, aki fél nyolctól délután négyig az iskolapadban ül? A megszokott iskolai napirend nem egy megváltoztathatatlan természeti törvény, hanem egy kompromisszum, ami figyelmen kívül hagyja a gyerekek genetikai belső óráját. Vélemény.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkárát is vezetőszáron kísérték a Kecskeméti Járásbíróságon.
Törley Katalin és Pilz Olivér az Eduline-nak elmondták: a Tanítanék Mozgalomhoz eddig körülbelül 50 pedagógus fordult panasszal, de becslésük szerint ennél nagyságrendekkel több tanár lehet, akiket nem engedtek vissza a pályára.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.