Egy brit felmérés szerint a tanárok több mint 70%-a gondolja úgy, hogy a diákok sokkal több stressznek vannak kitéve, mint tíz évvel ezelőtt.
Hatházi Szilvia
A vizsgáktól való félelem és a családi problémák a leggyakrabban előforduló stresszhelyzetek egy gyerek életében. A tanárok nagy része azonban azt is hozzátette, hogy a népszerűség kérdése is nagyon fontos tényező a fiatalok életében. Ezt természetesen ma már nem annyira a barátok száma, hanem a közösségi portálokon elért népszerűség mutatja inkább. A virtuális életben viszont ugyanúgy előfordulnak atrocitások és kiközösítések, mint a valós világban – ez is egy jelentős stresszforrás.
Nem elhanyagolható a tinik külsejével kapcsolatos aggodalmak sem. A tizenévesek több mint 50%-a aggódik az alakja és a kinézete miatt. Sokan a szülői támogatás hiányát is megemlítették, mint stresszt okozó tényezőt.
A növekvő stressz ráadásul csökkenő önbizalomhoz vezet. A fiatalok 78%-ának nincs vagy nagyon kevés motivációja van. A tanárok nagy része arról is beszámolt, hogy a gyerekek túlnyomó többsége sírással reagál a stresszhelyzetekre és egyéb más pszichológiai jeleket is tapasztaltak rajtuk. Például a megkérdezett tanárok 43%-a tanít az iskolájában olyan gyereket, akik saját maguknak okoznak sérüléseket, 37%-uknak van táplálkozási rendellenessége és 13%-uk hajlamos az öngyilkosságra.
A tanárok szerint a stressz azért nő egyre inkább, mert a gyerekekre nehezedő elvárások is sokkal magasabbak. Az iskolák is egyre több terhet tesznek a fiatalok vállaira, és ehhez a diákok nagy része nagyon nehezen tud alkalmazkodni. A szakemberek szerint az iskoláknak sokkal több olyan tanácsadóra lenne szükségük, akikhez a diákok a problémáikkal fordulhatnának.
„Nagyon sok stresszhelyzettel találkoznak a mai fiatalok, mind az iskolában, mind az iskolán kívül. A szülők, az iskolák és a különböző szervezetek felelőssége az, hogy ezen segítsenek, és támogatását nyújtsanak a kétségbeesett gyerekeknek” – mondta egy szakértő. „A diákoknak élvezniük kéne a tanulást, de ha az iskolai helyzet továbbra is olyan marad, mint amilyen most, és továbbra is ilyen nagymértékben teljesítmény orientált, akkor a gyerekek továbbra is sok nehéz helyzetbe kerülnek majd” – tette hozzá.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.