Több mint 2100 állásajánlattal várja látogatóit a Műegyetemi Állásbörze

Idén 28. alkalommal rendezik meg a Műegyetemi Állásbörzét. Az április 8-án és 9-én megrendezett eseményen 145 kiállító cég 2100 állásajánlatából válogathatnak a látogatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületében. A rendezvény a műszaki végzettségen túl évek óta már a gazdasági, pénzügyi, informatikai, logisztikai és természettudományi végzettséget igénylő ajánlatokkal is várja a diákokat és a frissdiplomás álláskeresőket.

  • Edupress
Edupress
A kiállító cégek elmondása szerint jelenleg mérnöki, informatikai és egészségügyi területen érzékelhető a diplomás szakemberhiány és ezen a tényen a válság sem változtatott. A legkeresettebb végzettségűek továbbra is a villamosmérnökök, a tavaszi Műegyetemi börzén nekik szól a meghirdetett állások 25 százaléka. Őket az informatikusok (22%), a gépészmérnökök (17%), és a műszaki menedzserek (10%) követik. Idén a korábbi évekhez képest arányaiban növekedett a természettudományi végzettségű diplomások iránti kereslet. Az ilyen diplomával rendelkező diákok tehát joggal remélhetnek a diploma után gyors munkába állást. Munkaerőtöbblet jellemzően a jogi és bölcsész szakmáknál figyelhető meg. A gazdasági végzettséget igénylő pozíciók telítettek ugyan, a válságnak köszönhetően azonban megnőtt az igény a pénzügyi területen dolgozókra, elemzőkre, és könyvelőkre.

A Műegyetemi Állásbörzén a gazdasági élet minden szektorából képviseltetik magukat a cégek, azonban így is érezhető a válság hatása: tény, hogy kevesebb lesz a kiállító idén. A tavaszi/őszi állásbörzék szezonalitását figyelembe véve, általában a tavaszi börzéket kíséri nagyobb figyelem a látogatók és kiállító cégek szemszögéből egyaránt. Idén tavasszal azonban 35 százalékkal kevesebb cég képviselteti magát a Műegyetemi börzén a 2008. tavaszi Műegyetemi Állásbörzéhez képest. A 145 kiállító cég és 2100 feletti állásajánlat azonban a jelenlegi helyzetben kifejezetten jó álláskeresési lehetőséget biztosít a frissdiplomásoknak és az 1-2 éves szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás junior munkavállalóknak.

A BME Diákközpont frissdiplomások elhelyezkedési esélyeiről készült felméréséből kiderül, hogy a kutatásban részt vevő diákok csaknem 60 százaléka már tanulmányai alatt gyakorlatot szerez. Ezt a törekvést segíti, hogy a börzén részt vevő cégek 70 százaléka kínál gyakornoki álláslehetőséget alsóbb éves hallgatóknak. "A látogatók száma szempontjából egyértelműen növekedésre és az érdeklődő korosztály kiszélesedésére számítunk" - összegezte tapasztalatait Kroknay Szabó Mária, a Műegyetemi Állásbörze tanácsadója.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.