Közpénz-menedzsment képzés indul

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta jellemző, itthon viszont még kevésbé elterjedt a menedzserszemléletű településirányítás gyakorlata. Erre a problémára kíván gyógyírt nyújtani a Lokális Lendület elnevezésű településmarketing konferencia 2009. április 9-én a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Helyi Obszervatórium szervezésében. Ezt szorgalmazza az Állami Számvevőszék és a BGF ősztől induló új, közpénz-menedzsment képzése is.

  • Eduline

 

A települések korszerű és hatékony vezetéséhez mára elengedhetetlenné vált a menedzserszemléletű gondolkodásmód integrálása az önkormányzati politikába, azonban Magyarországon ezt még kevés esetben alkalmazzák igazán sikeresen. A modern településirányítás meghonosodásának egyik legfőbb akadálya, hogy noha a szervezésben résztvevő szakemberek – önkormányzati vezetők, politikusok, helyi közalkalmazottak, marketing szakértők – céljai közösek, a gondolkodásmódjuk és fogalomrendszerük eltérő.

 

A 2009. április 9-én megrendezésre kerülő Lokális Lendület – Lehetőségek és stratégiák a településmarketingben elnevezésű konferencia fő célja éppen az, hogy a magyar települések számára fórumot teremtsen a modern településirányításban érintett szakmák párbeszédjéhez. Az eseményen többek között olyan elismert szaktekintélyek tartanak előadást, mint Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke vagy Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A tanácskozás kiemelt részét képezik a szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szakemberek között valódi vita alakuljon ki, és a települések által gyakorlatban is hasznosítható megoldások szülessenek.

 

A rendezvényhez szorosan kapcsolódik a BGF 2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár szakértőinek közreműködésével induló közgazdálkodás, közpénz-menedzsment képzése, melynek célja, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező közgazdálkodó szakembereket képezzen.

 

„A konferencia megrendezésével és az új képzés beindításával reményeink szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola jelentősen hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a menedzserszemlélet elterjedéséhez az államháztartáshoz kötődő szervezetek, valamint a települések irányítási gyakorlatában” – hangsúlyozta Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.