Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta jellemző, itthon viszont még kevésbé elterjedt a menedzserszemléletű településirányítás gyakorlata. Erre a problémára kíván gyógyírt nyújtani a Lokális Lendület elnevezésű településmarketing konferencia 2009. április 9-én a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Helyi Obszervatórium szervezésében. Ezt szorgalmazza az Állami Számvevőszék és a BGF ősztől induló új, közpénz-menedzsment képzése is.
Eduline
A települések korszerű és hatékony vezetéséhez mára elengedhetetlenné vált a menedzserszemléletű gondolkodásmód integrálása az önkormányzati politikába, azonban Magyarországon ezt még kevés esetben alkalmazzák igazán sikeresen. A modern településirányítás meghonosodásának egyik legfőbb akadálya, hogy noha a szervezésben résztvevő szakemberek – önkormányzati vezetők, politikusok, helyi közalkalmazottak, marketing szakértők – céljai közösek, a gondolkodásmódjuk és fogalomrendszerük eltérő.
A 2009. április 9-én megrendezésre kerülő Lokális Lendület – Lehetőségek és stratégiák a településmarketingben elnevezésű konferencia fő célja éppen az, hogy a magyar települések számára fórumot teremtsen a modern településirányításban érintett szakmák párbeszédjéhez. Az eseményen többek között olyan elismert szaktekintélyek tartanak előadást, mint Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke vagy Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A tanácskozás kiemelt részét képezik a szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szakemberek között valódi vita alakuljon ki, és a települések által gyakorlatban is hasznosítható megoldások szülessenek.
A rendezvényhez szorosan kapcsolódik a BGF 2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár szakértőinek közreműködésével induló közgazdálkodás, közpénz-menedzsment képzése, melynek célja, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező közgazdálkodó szakembereket képezzen.
„A konferencia megrendezésével és az új képzés beindításával reményeink szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola jelentősen hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a menedzserszemlélet elterjedéséhez az államháztartáshoz kötődő szervezetek, valamint a települések irányítási gyakorlatában” – hangsúlyozta Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
