Közpénz-menedzsment képzés indul

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta jellemző, itthon viszont még kevésbé elterjedt a menedzserszemléletű településirányítás gyakorlata. Erre a problémára kíván gyógyírt nyújtani a Lokális Lendület elnevezésű településmarketing konferencia 2009. április 9-én a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Helyi Obszervatórium szervezésében. Ezt szorgalmazza az Állami Számvevőszék és a BGF ősztől induló új, közpénz-menedzsment képzése is.

  • Eduline

 

A települések korszerű és hatékony vezetéséhez mára elengedhetetlenné vált a menedzserszemléletű gondolkodásmód integrálása az önkormányzati politikába, azonban Magyarországon ezt még kevés esetben alkalmazzák igazán sikeresen. A modern településirányítás meghonosodásának egyik legfőbb akadálya, hogy noha a szervezésben résztvevő szakemberek – önkormányzati vezetők, politikusok, helyi közalkalmazottak, marketing szakértők – céljai közösek, a gondolkodásmódjuk és fogalomrendszerük eltérő.

 

A 2009. április 9-én megrendezésre kerülő Lokális Lendület – Lehetőségek és stratégiák a településmarketingben elnevezésű konferencia fő célja éppen az, hogy a magyar települések számára fórumot teremtsen a modern településirányításban érintett szakmák párbeszédjéhez. Az eseményen többek között olyan elismert szaktekintélyek tartanak előadást, mint Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke vagy Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A tanácskozás kiemelt részét képezik a szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szakemberek között valódi vita alakuljon ki, és a települések által gyakorlatban is hasznosítható megoldások szülessenek.

 

A rendezvényhez szorosan kapcsolódik a BGF 2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár szakértőinek közreműködésével induló közgazdálkodás, közpénz-menedzsment képzése, melynek célja, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező közgazdálkodó szakembereket képezzen.

 

„A konferencia megrendezésével és az új képzés beindításával reményeink szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola jelentősen hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a menedzserszemlélet elterjedéséhez az államháztartáshoz kötődő szervezetek, valamint a települések irányítási gyakorlatában” – hangsúlyozta Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.