Közpénz-menedzsment képzés indul

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta jellemző, itthon viszont még kevésbé elterjedt a menedzserszemléletű településirányítás gyakorlata. Erre a problémára kíván gyógyírt nyújtani a Lokális Lendület elnevezésű településmarketing konferencia 2009. április 9-én a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Helyi Obszervatórium szervezésében. Ezt szorgalmazza az Állami Számvevőszék és a BGF ősztől induló új, közpénz-menedzsment képzése is.

  • Eduline

 

A települések korszerű és hatékony vezetéséhez mára elengedhetetlenné vált a menedzserszemléletű gondolkodásmód integrálása az önkormányzati politikába, azonban Magyarországon ezt még kevés esetben alkalmazzák igazán sikeresen. A modern településirányítás meghonosodásának egyik legfőbb akadálya, hogy noha a szervezésben résztvevő szakemberek – önkormányzati vezetők, politikusok, helyi közalkalmazottak, marketing szakértők – céljai közösek, a gondolkodásmódjuk és fogalomrendszerük eltérő.

 

A 2009. április 9-én megrendezésre kerülő Lokális Lendület – Lehetőségek és stratégiák a településmarketingben elnevezésű konferencia fő célja éppen az, hogy a magyar települések számára fórumot teremtsen a modern településirányításban érintett szakmák párbeszédjéhez. Az eseményen többek között olyan elismert szaktekintélyek tartanak előadást, mint Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke vagy Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A tanácskozás kiemelt részét képezik a szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szakemberek között valódi vita alakuljon ki, és a települések által gyakorlatban is hasznosítható megoldások szülessenek.

 

A rendezvényhez szorosan kapcsolódik a BGF 2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár szakértőinek közreműködésével induló közgazdálkodás, közpénz-menedzsment képzése, melynek célja, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező közgazdálkodó szakembereket képezzen.

 

„A konferencia megrendezésével és az új képzés beindításával reményeink szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola jelentősen hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a menedzserszemlélet elterjedéséhez az államháztartáshoz kötődő szervezetek, valamint a települések irányítási gyakorlatában” – hangsúlyozta Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.